2 nap híján 2 éve történt a kolontári katasztrófa

  • Beküldve: 2012. október 02.

Ez a szomorú eset mutatja meg a legtisztábban, hogy továbbra is következmények nélküli országban élünk, ahol a hatalomhoz közel ülők bármit megúszhatnak, a bajba jutott állampolgárok pedig csak alkalomszerű, kormányzati kegyként osztogatott segítségre számíthatnak. A katasztrófa után nem vált átláthatóvá a közpénzek felhasználása és nem lett könnyebb a felelősség teljes körű tisztázása. Az LMP által készített Kolontár Jelentés és a parlamenti vizsgálóbizottság jelentése is egyértelműen kimondta, hogy a vörösiszap-balesetet súlyos hatósági mulasztások előzték meg Hibázott a kormány és hibáztak az előző kormányok, • hiszen az ő hatóságai - a politikai alapon megszűrt és felülről kézivezérelt hatóságok - minősítették biztonságosnak a balesetet szenvedett tározót, • a legyengített intézmények képtelennek bizonyultak az érdemi ellenőrzésre, • és ugyancsak a kormányzat mulasztotta el azoknak a jogszabályoknak az elkészítését, amelyek a katasztrófa megelőzését, illetve a bekövetkezett károk rendezését szolgálhatták volna. És most, amikor a MAL-perben a vádlottak padján ott ül a gátőr , a szivattyús, a mérnök, de sehol nem látjuk a hatósági és a politikai felelősöket - miközben az egész ország számára nyilvánvaló, hogy ebben a tragédiában a politika is vastagon benne volt. Hogy konkrétumokat is említsek: • Illés Zoltán egykori személyi titkárából lett igazgató írta alá azt a felügyelőségi vizsgálati jegyzőkönyvet, amely szerint a lerakó működése környezetvédelmi szempontból biztonságos. • a VM egyik volt helyettes-államtitkára volt az engedélyező hatóság vezetője annak idején. • A Bányakapitányság a hatályos törvények ellenére nem bányászati hulladéknak minősítette a vörösiszapot, • a vízügyi felügyelőség pedig 2002-ben teljesen szabálytalanul vízi létesítményként sorolta be tározó - ami a zöldhatóságnak azóta sem tűnt fel. • Az elmúlt tíz esztendő alatt a X-es tározó állékonyságát, statikáját egyetlen hatóság sem ellenőrizte. • Ezzel szemben a hatóságok lényegesen enyhítették a lerakásra, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó követelményeket, amikor elfogadták, hogy az ajkai vörösiszap nem veszélyes hulladék. Pedig a helyes besoroláshoz egyetlen egyszerű vizsgálatra lett volna szükség: pH- mérésre. • A több hatóság által jóváhagyott katasztrófavédelmi terv egyáltalán nem foglalkozott azzal, hogy a kiömlő ár emberi életeket is kiolthat. Legfeljebb 400.000 köbméterrel kalkulált - ehhez képest közel egymillió köbméternyi zagy ömlött ki a tározóból. • A civil szervezetek 2003 óta többször felhívták a kormányzatok figyelmét, hogy egyre sürgetőbb lenne a tározók környezeti kármentesítése, de felvetéseikre még választ sem kaptak. Lehetséges, hogy egyedül a gátőr hibázott, de - lássuk be - nem túl valószínű. Képtelenség, hogy még csak nem is vizsgálják, milyen hatósági hibák és jogszabályi hiányosságok járulhattak hozzá a tragédiához. És persze az sem független a kormánytól, ami a katasztrófa óta történt (illetve nem történt). • Felszámolták a helyiek egészségügyi monitoringját végző szűrőközpontot, pedig vizsgálni kellene a közép és hosszú távú hatásokat. • Nem tudjuk, hogy Pintér Sándor belügyminiszter 2010 októberi bejelentése ("senki nem marad fedél nélkül") ellenére miért megoldatlan ma is a lakáshelyzete legalább egytucatnyi családnak, akik albérlőként, rokonként, szívességi lakáshasználóként veszítették el az otthonukat az iszapömlés miatt. • Nem értjük, hogyan lehetséges, hogy azóta is újra meg újra elárasztja a vörös por a környéket, bőven határérték feletti levegőszennyezést okozva, és az esélye sem látszik annak, hogy az összes környékbeli szennyezőforrást belátható időn belül felszámolják. • Nem látjuk, hogy a lakosság megkapná a megfelelő pszichológia és egyéb szakértői segítséget a poszttraumás stressz okozta károsodások kivédéséhez, a sérült közösségek újraépítéséhez. Az átszakadt X-es tározótól 300-400 méterre található Lőrintepuszta - egy kisebb cigánytelep, ahol mintegy 30 ember él, köztük jó pár gyerek. Az uralkodó északi szélirány miatt a tározóban lévő kiszáradt vörösiszap-por szinte havonta teríti be a települést, illetve a közeli Csótapusztát. A tározó kiporzása máig nincs megszüntetve. Mielőbb rekultiválni kell a tározót, de addig is meg kellene ezeknek az embereknek a problémáját oldani. Kolontáron számos üres, használható ház van, ahová be lehetne őket költöztetni, amit az állam vagy az önkormányzat megvásárolhatna nekik - úgy tűnik, csak az akarat hiányzik hozzá. Államtitkár úr most biztosan elsorolja, hogy mi minden történt odalenn a katasztrófa óta, ezeket tudjuk és értékeljük is. De a fenti jelenségekkel is foglalkozzanak, az a kérésünk!

Új hozzászólás

Full HTML

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Szöveg

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.