Tudja Ön, hogy hol virít Magyarországon a Boldogasszony papucsa?

  • Beküldve: 2010. június 15.

Tisztelt miniszter úr!

Tudja Ön, hogy hol virít Magyarországon a Boldogasszony papucsa? Vagy hol fészkel a parlagi sas?

http://sgis1.parlament.hu/cgi-bin/mkogy/playseq?date1=20100614&time1=124...

(a szöveg a hosszabb változatot tartalmazza)

Nos, van ebben az országban 266 ember, aki egészen biztosan tudja. Pontosan tisztában vannak vele, hogy hol vannak természeti értékek, kiktől kell félteni, és hogyan lehet megvédeni őket. Ezek az emberek alkotják a Magyar Köztársaság egyik legprofesszionálisabb, híresen lelkiismeretes és megvesztegethetetlen hatóságát, a több mint 30 éves múltú Természetvédelmi Őrszolgálatot - amely most, a kormány kevéssé végiggondolt spórolási tervei miatt veszélybe került.

A természetvédelmi őrök 80 százaléka diplomás, közel felük többdiplomás. Minden egyes őrre több mint 450 négyzetkilométernyi terület és 190 régészeti lelőhely jut, és havonta átlagosan több mint 1000 kilométert tesznek meg autóval, kerékpárral, gyalog vagy lóháton; bármikor kaphatók oktatási és szemléletformálási feladatokra. Ezekből a számokból is látszik, hogy nagy leterheltségben, igen nehéz körülmények között dolgoznak.

Azért a havi bruttó 250 ezer forintért, amit az állam fizet nekik, megfizethetetlen értékű szolgálatot kapunk cserébe: azt a biztonságérzetet, hogy természeti értékeink akkor sem gazdátlanok, ha éppen annak látszanak - mindig figyel valaki rájuk.

A Természetvédelmi Őrszolgálat olyan hatóság, amelynek az ereje a természetvédelmi őrök szaktudásában rejlik. Ezt a tudást nem lehet pótolni, ezeket a feladatokat nem tudja más hatóság vagy szervezet átvenni. Ez az elméleti és gyakorlati szakértelem, helyismeret és tájékozódási képesség a természetvédelmi őrökön kívül másnak nincs a birtokában, már csak ezért sem szabad elkótyavetyélni egy meggondolatlan kormányzati intézkedéssel.

Mennyit spórolhatunk a Természetvédelmi Őrszolgálat megszüntetésével?

A 266 természetvédelmi őr fizetése a járulékokkal együtt sem éri el az évi egymilliárd forintot. Az őrök a nemzeti parkok munkatársaiként dolgoznak, munkájuk a nemzeti parkok területkezelői tevékenységébe integrálódik, attól nehezen elválasztható. Feladataik nagy részét valahogyan akkor is el kell látni, ha az őrszolgálat esetleg megszűnik - például a szigorúan védett rezervátum-területek akkor sem maradhatnak ellenőrzés nélkül, ha a természetvédelmi őrök nem vigyázhatnak többé rájuk.

Maga a szolgálat már az egyik melléktevékenységével, az erdők őrzésével megtermeli a saját fenntartási költségeit. Ezt a törvényben rögzített feladatot sem az állami, sem a magán erdőtulajdonosok nem fizetik meg a természetvédelmi őröknek - pedig az őrszolgálat a jelenlétével, a falopások effektív megakadályozásával konkrét, forintban is kifejezhető hasznot hoz a tulajdonosoknak.

Ezentúl, ha csak egyetlen nagyobb feltárás kifosztását, vagy egyetlen tömeges vízimadár-mészárlást sikerül egy évben megakadályozni, akkor utána már az összes természetvédelmi őr ingyen dolgozik. Az őrszolgálat tagjai helyszíni bírságot is kiszabhatnak, és az általuk dokumentált esetek nyomán további szabálysértési bírságok és büntetések születnek. Ha az állam - a jelenlegi gyakorlattól eltérően - következetesen behajtja ezeket a tételeket, akkor még kereshet is a természetvédelmi őrökön.

Ez talán az egyetlen hatóság az országban, amelyet - annak ellenére, hogy nagy értékeket kezel, és sokszor igen éles helyzetekben kell helytállnia, a fatolvajok megzabolázásától a quadosok és az orvvadászok okozta problémák kezeléséig, fizikai támadásoknak is kitéve, igen gyakran életveszélyben -, eddig mindenféle botrány elkerült, és még a korrupció árnyéka sem vetült soha rá. Az is a Természetvédelmi Őrszolgálat változatlan formában történő fenntartása mellett szól, hogy valódi hungarikumról van szó: a hasonló rendeltetésű, az angolszász területeken rangernek nevezett szakemberek számos országban dolgoznak, de ilyen széles jogkörű és összetett működési területű hatóságra nemigen akad más példa a világban.

Zárszóként azt javasolnám, hogy a kormány és az illetékes tárca fontolja meg, mit nyerhet esetleg, és mit veszít garantáltan az ország a Természetvédelmi Őrszolgálat megszüntetésével vagy jelentős átszervezésével, és lehetőség szerint álljon el ettől a szándéktól.