Energetikai vita a Házban

SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az őszi jogalkotási munkatervben még számos önálló javaslatot láttunk, ami energetikai hatáskörű. Most itt az ülésszak vége felé megkapjuk egy salátában összegyúrva, méghozzá meglehetősen zavaros módon. Ezt szombaton nyújtották be, hétfőn már a bizottságoknak dönteniük kellett az általános vitára való alkalmasságról, most, kedden délelőtt pedig általános vita van.

Érzünk egyfajta indokolatlan sietséget, kapkodást, átgondolatlanságot és valamiféle homályos koncepciót, ez jellemzi évek óta itt az egész energetikai szabályozást, és sajnos ez így semmiképpen nincsen jól. Az energetika területén elég kusza a törvényhozás, a törvényalkotás, és ezt az is jelzi, hogy itt olyan módosítás van a villamosenergia-törvényben, ami egy korábbi, szintén salátatörvényben benyújtott paragrafust törölne, mielőtt ez hatályba léphetett volna, de nem először találkozunk ilyesmivel ebben a parlamenti ciklusban.

Megemlítenék néhány elemet, amit tartalmaz ez a salátatörvény, értékelném röviden, elmondanám azt is, hogy mi az, ami ebből hiányzik, amit hosszú hónapok óta várunk, és ami érdemi javaslat lenne, érdemi szabályozás lenne az energetika területén. Ugye, a salátatörvény jellegéből adódik, hogy egyetlen gombnyomás lesz a végén, és az ember nem tudja deklarálni azt a szavazatával, hogy tulajdonképpen a paragrafusok jó részével akár egyet is ért, hiszen jogharmonizációs lépésekről van szó, sőt itt vannak olyan részletszabályok, amelyek természetesen nagyon fontosak és támogatandók, ugyanakkor a salátatörvény-jellegből adódóan rengeteg olyan szabályozási elem van, ami szerintünk nem kellően átgondolt, és még inkább nem egy olyan energetikai koncepció irányába mutat, amellyel mi egyet tudnánk érteni.

A bányászatitörvény-módosítással is pontosan így vagyunk, sok részletszabály nagyon fontos ebből, de közben az indokolásból az derül ki, hogy ez részben a nem hagyományos eredetű és a különleges eljárással kitermelhető szénhidrogének bányászatának elősegítésére hivatkozva módosítaná a jelenlegi hatályos szabályozást. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy a nem hagyományos kitermelésű módokról az Európai Parlament a napokban elfogadott egy jelentést, amely az ilyen jellegű kitermelés tiltását vezetné be bizonyos érzékeny területeken, és a környezetvédelmi elvárások szigorítását tartaná szükségesnek. A jelentés szerint a nem hagyományos kitermelés súlyos környezeti és egészségügyi kockázatokat eredményezhet, és felmerül a kérdés, hogy ennek ismeretében szabad-e ilyen elkapkodott, elhamarkodott szabályozási lépéseket hozni a meglévő energiapolitikai koncepció mentén, ahelyett, hogy átgondolt elemzésekkel próbálnánk egy fenntartható energiagazdálkodást megvalósítani.

A környezetkárosító szénhidrogén-kitermelés és az atomenergia, mintha ez lenne a kormány energiapolitikai víziója, ugye, itt sokat vitatkoztunk az energiapolitikai koncepció mentén, és mi nem ezt a forgatókönyvet tartjuk a legmegfelelőbbnek. Az a forgatókönyv, ami az LMP számára sokkal elfogadhatóbb lenne, igazából nem lett rendesen kiszámolva, nem lett rendesen kidolgozva, így a végkövetkeztetés is rosszul lett levonva ezzel kapcsolatban, és nagyon várjuk, hogy ezt a mulasztást pótolja a kormányzat, és valóban a zöldenergiák, a megújuló energiák hasznosítása, energiahatékonyság, épületszigetelés, és nem sorolom, intézkedések mentén kiszámolt energetikai forgatókönyv uralja az energiapolitikát, ne pedig ez az atomenergiára és a hagyományos technológiákra alapozott koncepció, úgy, hogy szándékosan háttérbe szorítja a megújulóenergia-források kiaknázását.

Sajnos, Magyarország lesz az az európai állam, amely 2020-ban a legtávolabb áll majd, a jelenleg érvényben lévő szabályozási és támogatási rendszert figyelembe véve, a megújuló energiákra vonatkozó célkitűzések teljesítésétől. Ezek a célkitűzések nem túl ambiciózusak, és ehhez képest is elég távol fogunk állni. Ez mindenképpen egy komoly baj és egy politikai probléma.

(11.20)

A megújulóenergia-támogatási rendszer kidolgozására a kormány nem fordít elegendő figyelmet, dédelgetett projektjei mellett - mint például atomerőmű-bővítés - nincsen már erre elég ideje. Az új támogatási rendszer kidolgozása már több mint egy éve csak ígéret, és minél tovább halasztódik, annál kevésbé valószínű, hogy 2020-ig meg tudnak valósulni azok a beruházások, amelyekkel biztosítani tudjuk a megújuló energiákra vonatkozó célkitűzés teljesítését.

Úgy gondolom, hogy az energiahatékonyság szintén nem szerepel elég kiemelten a kormány intézkedései között. Annak ellenére, hogy a nem hagyományos szénhidrogének, uránbányászat és nukleáris energiatermelés által teremtett munkahelyek számához képest sokkal több munkahelyet lehetne teremteni a megújuló szektorban és az energiahatékonysági intézkedések révén, nem látjuk, hogy ez valódi prioritás lenne, pedig ez a kormány úgy állt fel, hogy óriási összegeket, százmilliárdokat fog majd ebbe a szektorba építeni. Ez az energiahatékonysági intézkedéscsomag kiemelten szerepel az LMP koncepcióiban, sőt még az alternatív költségvetésében is, és nagyon komoly kisvállalkozás-fejlesztési és munkahely-teremtési potenciált látunk benne. Mindenképpen szeretnénk, ha erre kiemelt figyelmet fordítana a kormány.

A törvénycsomagban megjelenik néhány pozitív elem, mint például a kvóták eladásából származó bevételeknek a kibocsátások csökkentésére történő fordítása. Ezek a pozitív elemek sajnos nem a kormány energiapolitikai koncepciójából, hanem az európai uniós kötelezettségből eredeztethetőek. A kormány ugyanakkor nem kívánja kihasználni az összes, európai szabályozás nyújtotta lehetőséget; ahelyett, hogy a kibocsátási egységeket a villamosenergia-termelők számára ingyenesen osztaná ki, ezeket az egységeket aukción is értékesíthetnénk a cégek számára az európai szabályozás értelmében. Ez lehetővé tenné, hogy a bevétellel energiahatékonysági és megújulóenergia-projekteket támogassunk, és a bevételek egy részével kompenzálhatnánk az érzékeny fogyasztókat, hogy megvédjük őket az esetleges áremelkedés hatásaival szemben. A kormány azonban szívesen adja oda ezt a pénzt a nagy villamosenergia-termelő vállalatoknak. Sajnos, ez irányú javaslatát a kormány már benyújtotta az Európai Bizottság számára, így a törvényjavaslatban szereplő kormányrendelet, amely megalkotására a kormány saját magának felhatalmazást ad, már pusztán formaság lesz, mert a döntés már megszületett arról, hogy az erőműveknek ingyen adunk kvótát.

Nem világos egy törvényjavaslatból az, hogy a kormány mire kívánja költeni a kvótabevételeket. A javaslatban szerepel, hogy üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, ez azonban számos módon megvalósulhat. A kormány ezt a bevételt remélhetőleg valóban megújuló energiára és energiahatékonyság-növelő beruházásokra kívánja fordítani kibocsátáscsökkentés címén.

Az okos mérés lehetőséget biztosíthatna a keresleti oldal szabályozására, lehetővé téve több megújuló energia villamosenergia-rendszerbe történő integrálását és az energiahatékonyság növelését. Az okos méréssel kapcsolatos módosítási javaslat ahelyett, hogy előrelendítené egy koncepció kidolgozását, törli a határidőt az okos mérési rendszerek bevezetésére vonatkozó értékelésről; egy olyan határidőt töröl, ami már lejárt egyébként, hátha így nem tűnik fel senkinek, hogy ezen a területen is le vagyunk maradva. Sajnos, ez a határidő egy európai uniós irányelvben szerepel, így a magyar jogszabályokból való törlése nem mentesíti a kormányt azon felelősség alól, hogy az értékelést és az okosmérők felszerelését minél hamarabb elvégezze.

A jogalkotási tervben szereplő számos törvényjavaslat láttán akár remélni is lehetett volna, hogy a kormány ezt a sok energetikai tárgyú törvényt valamilyen átfogó koncepció mentén szeretné módosítani, ehelyett azonban egy olyan salátatörvénnyel állt elő, amely az uniós kötelezettségek átültetése mellett koncepciótlan módosításokat és a korábbi törvénykezési hibák kijavítására tett kísérleteket tartalmaz. Ilyen formában a mi képviselőcsoportunk ezt nem tudja támogatni.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

Megosztás Megosztás

Új hozzászólás beküldése

CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
1 + 10 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.