Felszólalás az egészségügyi saláta vitájában

SZILÁGYI LÁSZLÓ (független): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem volt alkalmam a bizottsági ülésen elmondani az álláspontom a törvénytervezetről, ezért engedjék meg, hogy ezt most röviden megtegyem.

Nyilvánvalóan a legfontosabb és leghangsúlyosabb ügy a bérrendezés, és ennek ha nem is a mértékét, de az irányát és a tendenciáját mindenképpen méltatni kell. Ez már a második alkalom, hogy ez a kormányzat hozzányúl az egészségügyi ágazatban dolgozók juttatásaihoz, és ez a második bérrendezési kísérlet a tendenciájában már mindenképpen pozitívnak mondható, és valószínű, hogy jól célzott. Tehát pont azok a rétegek, azok az egészségügyi dolgozók, azok a csoportok kapják meg a nagyobb béremelést, amelyek leginkább rászorulnak.

Ezzel együtt képviselőtársaim említették, hogy az ügyeleti díjak számításának az alapja továbbra is be vagy fagyasztva. Ezt mindenképpen rendezni kellene, és talán nem is lenne olyan hihetetlenül nagy összeg, és nagyon megéreznék különösen a fiatalok és a szakdolgozók, akik sokat ügyelnek. Ezt mindenképpen tegyék meg minél hamarabb.

A másik pedig az, hogy az alapellátók béréről megint nincs szó. Hiába volt tavaly év végén az a kártyadíjemelés, sokkal célzottabban és sokkal pontosabban kellene az alapellátásban dolgozók juttatásait valamilyen módon emelni. De az irányát és a célzottságát mindenképpen méltatni szeretném még egyszer.

A törvényjavaslat egyéb technikai és harmonizációs részeire nem térnék ki, többen méltatták ezeket, és többen kifejezték, hogy ezek támogathatók és fontosak. Engedjék meg, hogy néhány területet említsek.

Azt mondja a törvénytervezet, hogy a gyógytényezőkkel, a fürdő- és klímagyógyintézetekkel s a többi kapcsolatos engedély és hozzájárulás egészségügyi érdekből módosítható és visszavonható. Hát ez mindenképpen problémás. Nagyon féltjük a kormányzatot, hogy megint belefut valamilyen trafikmutyiba. Nem lenne szabad bármilyen indokkal és úgymond egészségügyi érdekből módosítani vagy visszavonni ilyen engedélyeket. A mondat másik fele úgy hangzik, hogy az engedély további fenntartása egészségügyi érdekből szükséges intézkedések megtételéhez köthető. Ez már nyilván egy kicsit jogkonformabb megoldás, de ez a felhatalmazás önmagában teret adhat olyan eseményeknek, hogy bármely, már kiadott és a jövőben gyógyhely címre pályázó vagy fürdőberuházó céget le lehet gyalázni és másokat lehet helyzetbe hozni. Ezt ilyen módon semmiképpen nem szabad hatályba léptetni, valamilyen módon korlátozni kell ezt a jogot, mert teljesen kiszámíthatatlanná teszi az engedélyezési eljárást.

A praxisjoggal kapcsolatban Gyenes képviselő úr már említette az aggályait, és én is hasonló szívvel gondolok erre. Egyre több anomáliát látunk a praxisjog szabályozásában, és azt gondolom, kevés az, hogy itt egy felhatalmazást kap a kormány, hogy a praxiskezelőt kijelölje és annak a hatáskörét meghatározza. Itt alapvető változásokra lenne szükség, méghozzá törvényi szinten. Lehet, hogy megérett az idő arra, hogy újraszabják ezt az egész praxisszabályozást. Ilyen formában ez elég sok aggodalmat vet fel.

Viszont ami a legproblémásabb szerintem az egész csomagban, az az, hogy milyen felhatalmazásokat kap a gyógyszerészeti államigazgatási szerv. Hosszasan sorolja a törvénytervezet, nem fogom ezeket mind elismételni, mindenesetre olyan jogokat kap, ha jól értem az OGYI, amik gyakorlatilag a Gazdasági Versenyhivatalhoz vagy a rendőrséghez hasonlíthatók.

(22.50)

Azt mondja a szöveg, hogy a gyógyszerészeti államigazgatási szerv hatósági ellenőrzés keretében folytatott eljárás során bármely helyszínt átkutathat, oda önhatalmúlag a tulajdonos, birtokos, illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére beléphet, e célból a lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithatja - meg hosszan sorolhatnám ezeket a jogokat -, bármely winchestert lemásolhatja, és a többi, és a többi, előzetes ügyészi felhatalmazás alapján. Ez egy nagyon-nagyon komoly felhatalmazás, és megítélésem szerint ilyen módon ez így nem léptethető hatályba.

Ha normál közigazgatási eljárásról van szó, akkor nincs szükség ilyen eszközökre, ha pedig bűncselekmény gyanúja merül fel, akkor a nyomozó hatóságok, a rendőrség és a többi, rendelkezhetnek ilyen eszközökkel, természetesen ügyészi felhatalmazással. A szövegben biztosan pontosítani kell, mert a (6) bekezdés bírói határozat közléséről szól, a (4) bekezdés meg ügyészi felhatalmazásról. Jobban örülnék az elsőnek, sokkal nyugodtabb lennék, ha a független önálló hatalmi ágként funkcionáló bíróságoknak lenne olyan joga, hogy ilyen felhatalmazásokat adjon. Mindenesetre azt gondolom, hogy ez túlzott és indokolatlan és aránytalan, hogy a javaslat felhatalmazza a gyógyszerészeti államigazgatási szervet ilyen eszközökkel. Ez nem tűnik egy jogállami megoldásnak, mi ezzel egyáltalán nem tudnánk azonosulni, és nem tudnánk ilyen formájában támogatni.

Sok apróság lenne még, de a késői órára tekintettel nem térnék ezekre ki. Összességében, leszámítva az előző passzusát ennek a törvényjavaslatnak, támogatható lenne ez az egész, remélem, hogy ezt lehet még korrigálni a vita további szakaszában a zárószavazásig.

Köszönöm, elnök úr, a szót.

Megosztás Megosztás

Új hozzászólás beküldése

CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
3 + 1 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.