<img src="http://www.parlament.hu/kepv/kepek/s111.jpg" align="left" hspace="5" vspace="5"><p><em>Szabó Rebeka interpellációja: </em></p>
<p><strong>Legalább 1000 hektárnyi termőföldet borít vörösiszap Kolontár térségében. Az élővilág mellett több száz ember megélhetése, jövője is veszélybe került, és a helyreállítási lehetőségek terén kérdésből jóval több van, mint válaszból. Nem tudjuk milyen stratégiát követ a kormány a későbbi mezőgazdasági termelés szempontjából. Nem ismert, hogy mekkora kártérítésre számíthatnak a földből élők, és mikor fognak pénzhez jutni. Nem vagyunk tisztában a környezetbe került veszélyes anyagok rövid- és hosszú távú környezet-egészségügyi hatásaival, így azzal sem, hogy egyáltalán indokolt-e az itt termesztett növények szennyeződésétől tartani.<span id="more-9384"></span></strong></p>
<p>Mindenesetre valószínűnek tűnik, hogy élelmiszer-termelésre a terület egy ideig nem lesz alkalmas, ipari növények termesztésére viszont a szükséges elővigyázatosság mellett megfelelő lehet. Kérdés, hogy a kormány számára valóban elsődleges szempont-e a helyi gazdaság, és az arra épülő helyi társadalom újjászervezése. Az eddigi hírek alapján úgy látjuk, hogy elsősorban a fásszárú energiaültetvények létrehozását célzó programok kapnak prioritást, holott az energiaerdő-gazdálkodásnak helyben nincsenek meg a feltételei: hiányzik hozzá a szakértelem, a géppark, a kapcsolatrendszer, és a hosszútávra tervezni képes tőkeerő, amelyekre támaszkodva a gazdák ki tudnák várni, amíg az erdő termőre fordul.</p>
<p>A helyi termelési kultúrához sokkal jobban illeszkedne a lágy szárú energia- és ipari növények termesztése, és ennek gyors előkészítése elejét veheti a parlagfű várható tömeges elszaporodásának is. A lágyszárú évelő energianövények alkalmasak helyi, kis léptékű biogáz-termelésre, amelynek segítségével elektromos áram termelhető, a melléktermékként keletkező hő helyben felhasználható, valamint a megmaradt fermentum a tápanyag utánpótlásban is hasznosítható. Mindez a gazdálkodók számára gyorsabb és egyben fenntartható gazdasági hasznot biztosít, amely a támogatásoktól való és piaci függőségüket is csökkenti.</p>
<p>Kérdésünk, hogy kinek a problémáit szeretné megoldani a kormány a helyreállítás során. Ha az erőmű-, vagy az energiafűz szaporító lobbiét, abból a vörösiszap-tározó térségében élőknek kevés hasznuk lesz. Tudni szeretnénk, hogy az állami forrásokból finanszírozott segítségnyújtás során figyelembe veszik-e a helyi közösségek érdekeit, és megpróbálják-e megtalálni azokat a módszereket, amelyek gyorsan és fenntartható módon orvosolják azt a környezeti és gazdasági krízist, amelyet az iszapkatasztrófa okozott.</p>

<p>Budapest, 2010. december 13.</p>
<p>Szabó Rebeka<br>
LMP</p>