Tisztelt Miniszter Úr!

Olyan kormányzati tervekről hallani, hogy már idén 7 milliárddal, jövőre 14 milliárddal mérsékelnék az egészségbiztosító erre fordítható keretét.

Ha ez igaz, akkor a kormány megint a legelesettebbeket sújtja. Drágább lesz a pelenka, a sztómazsák, a vérnyomásmérő, a mankó, az ortopéd cipő és a hallókészülék. Megszüntetnék azt a lehetőséget, hogy a közgyógyellátottak térítésmentesen kapjanak bármilyen segédeszközt, és a támogatási besorolások közül a 98 százalékos kulcsot is eltörölnék. Ezekkel az intézkedésekkel nem csak betegek százezreinek terhei nőnek radikálisan, de romlik az ellátás színvonala, és gyógyászati segédeszköz gyártó/forgalmazó vállalkozások százai mehetnek tönkre. A több Mrd Ft-os forráskivonás csak súlyosbítja az egyébként is rossz helyzetet. Pl. most már ott tartunk, hogy egy vékonybélsztomás beteg nem mindig jut a szükségleteknek megfelelő minőségi ápolási eszközhöz, kötszerhez. Ha anyagilag nem engedheti meg a drágábbat, akkor olyan eszközöket használ, hogy azokkal nem tud emberek közé menni, munkát végezni, emberhez méltóan élni. Tényleg pár méternyi papírvattán múlik az ország eü ellátása?)

Tisztelt Miniszter Úr! Legyen érték a segédeszköz támogatás. Befektetés, ami embereket hozhat vissza a társadalomba, akik értékeket teremthetnek. Viszont legyen magas nívón elvárt a segédeszköz ellátás, annak indikációja legyen ésszerű, jól időzített, a beteg egészségnyereségében mérhető. A nagyértékű eszközök esetében pedig meg kell szervezni a kölcsönzés és a szervizelés lehetőségét, és kíméletlenül le kell törni a korrupciós jelenségeket. Itt valóban lehetne spórolni!