A költségvetés részletes vitájában az egészségügyről

  • Beküldve: 2010. december 02.

SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hadd kezdjem egy idézettel - nem lesz olyan érdekes, mint Kukorelly kolléga idézete, de legyünk túl rajta! "2006-ot követően a korábbi évek elhibázott gazdaságpolitikájának oltárán feláldozták az ágazatot, GDP-arányosan az egészségügy a harmadik legnagyobb forráskivonást szenvedte el. A közvetlen betegellátásból megközelítőleg 250 milliárd forintot, az Egészségbiztosítási Alapból pedig majdnem 400 milliárd forintot vettek el. Ennek eredménye lett a betegek terheinek növekedése, hosszú várólisták kialakulása, orvosok és szakdolgozók elvándorlása, valamint a teljes infrastruktúra lepusztulása. Ezek a tényezők vezettek oda, hogy a kórházak háromnegyede súlyosan eladósodott, 50 százalékuk pedig vagy csődbe ment, vagy csődközeli helyzetbe került" - idáig az idézet. Honnan idézem én ezt? Az "Itt az idő, hogy megmentsük az egészségügyet" című dokumentumból, amit a Fidesz jegyez. Ebben azt mondja, hogy itt az idő, én azonban úgy látom, hogy ez a büdzsé azt üzeni számunkra, hogy az egészségügy még várhat - és ez, én azt gondolom, tarthatatlan.

Még egy idézet ugyanonnan: "A jelenlegi finanszírozás mára elégtelenné vált, nemcsak az európai uniós országok átlagához, hanem a közép-európai országokhoz képest is kevesebbet költünk egészségügyre. Ma GDP-arányosan 1 százalékkal, közel 300 milliárd forinttal kevesebb jut erre az ágazatra, mint a visegrádi szomszédainknál." A benyújtott költségvetés nem javítja, hanem tovább rontja az ágazatban ezt az arányt. Az egészségügy részesedése GDP-arányosan 4,57 százalékról 4,41 százalékra csökken, és az LMP szerint ez követhetetlen és elfogadhatatlan. Lázár János azt mondta itt az elején, hogy a költségvetés tükrözi a kormány értékrendjét - ugye, ezt nem szabad komolyan venni az egészségügy tekintetében?

Tisztelt Képviselőtársaim!

Ez a költségvetés tehát nem menti meg az egészségügyet, sőt a fenntartható átrendeződés sem látszik belőle, ahogy Szócska Miklós államtitkár úr jelezte. A költségvetés és a kapcsolódó salátatörvény semmiféle rendszerszintű változtatást nem mutat. A kórházak finanszírozásában továbbra is komoly feszültségek lesznek, a szolgáltatók tovább fogják termelni a deficitet, az adósságokat, nem lesz lehetőség a várólisták csökkentésére sem, és elég félő, hogy a gyógyszerkassza újra el fog szállni.

A humánerőforrás-krízisre semmiféle megoldást nem kínál a büdzsé. A bértábla be van fagyasztva, sőt a bruttó 98 ezer forintos keresetkiegészítést is megszüntették. Az szja-törvény változásai miatt a családos szakorvosok esetében lesz valamiféle bérnövekedés, viszont a gyereket még vagy már nem nevelő, eddig is nagyon rosszul fizetett szakdolgozók fizetése nemcsak reálértéken, de nominálértéken is csökkenni fog. Ez tovább fokozza a szakszemélyzet helyzetének kilátástalanságát, és veszélyezteti az egész ágazat működését. Orbán miniszterelnök úr azt mondta itt a pulpituson, hogy megéri majd dolgozni. Ezt meg kellene kérdezni az ápolóktól, a nővérektől és a rezidensektől is. És, kérem szépen, hadd kapcsolódjak az előző hozzászóláshoz: itt vannak a munkahelyek, ezeket nem kell drága pénzen újra megteremteni. Ezek a munkahelyek itt vannak, betöltetlenek. Olyan bérpolitikát kellene folytatni, amely miatt újra lenne kedve a szakápolóknak és a nővéreknek elmenni ezekre a munkahelyekre. Sokkal olcsóbb lenne ez, mint munkahelyet teremteni, és még az egészségügy is megmenekülne.

A népegészségügyi mutatók nagyon rosszak az országban, és erre semmiféle orvoslást nem mutat ez a büdzsé. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségét nem veszi figyelembe a költségvetés, pedig óriási a különbség az ország különböző területei, települései között a népegészségügyi mutatókban. Tegnap már szó volt róla, hogy az alapellátás fejlesztésére kellene a legtöbb figyelmet fordítani, ehhez képest csak nagyon gyenge emelkedést látunk a háziorvosoknak juttatandó pluszforrásokat illetően. Az viszont mindenképpen pozitívum, hogy az otthoni szakápolásra fordítható összeg jelentősen nő.

Abszolút hiányoznak a fiatalok egészségesebb életmódra nevelésére fordítandó források, nem találjuk ezeket a sorokat. Mindenképpen a megelőzésre és a szemléletformálásra kellene nagy összegeket fordítani. A Lehet Más a Politika-frakció olyan módosító javaslatokat készített, amelyek az ellátórendszer akut válságának kezelése mellett a megelőzésre helyezik a hangsúlyt az alapellátástól a diagnosztika fejlesztésén keresztül a környezet-egészségügyig.

A betegügyet, kedves képviselőtársaim, végre fel kell hogy váltsa az egészségügy. Egyelőre nem látszik ez a fenntartható átrendeződés, pedig óriási szükség lenne rá - itt az idő!

Köszönöm szépen a figyelmüket.