Szén, szénbánya, szénfillér

  • Beküldve: 2012. február 05.

Az utolsó mélyművelésű szénbányában jártunk, Márkushegyen. Régen nem olyan már egy bánya, ahogy a romantikus filmek alapján elképzeljük: szurtos emberek csákánnyal bontják a falat és vak lovak húzzák a csillét. Ehelyett több százmilliós frontfejtő gép dolgozik odalent, amit computer vezérel. 10-15 ember segíti a frontfejtést. De még meddig? És mi lesz a bányászokkal utána? A beöltözés, a biztonsági oktatás hosszabb, mint maga a bányalátogatás. Műszálmentes ruha, csizma, kobak, bányászlámpa, életmentő készlet. 50 másodperc alatt süllyedünk 300 méter mélyre. Aztán egy gyors futószalagon hasalva utazunk 800 métert a frontfejtésig. Eddig tiszta kalandpark. Sajnos a bányában nem volt szabad fényképezni. Odalent - a modern technikával és a korszerű biztonsági berendezésekkel együtt - meleg van, sötét, zaj és por. Könnyű nekünk, mindjárt fent leszünk, de ezek az emberek 8 órát nyomnak itt, és lejönnek holnap is, a jövő héten is. Nagyon komoly még ma is a fizikai igénybevétel, ötvenévesen ezt már nem nagyon lehet csinálni. - Mi lesz a nyugdíjkorhatárunkkal? - kérdezik. - Jöjjön már ide egy politikus, próbáljon ki egy műszakot!

Kedves, közvetlen emberek a kísérőink. Büszkék a munkájukra, és arra, hogy az ország saját erőforrásait hozzák felszínre. El sem tudják képzelni, hogy ennek egyszer vége lesz. Azt meg pláne nem, hogy mi lesz az ő sorsuk. A környéken nincs más munkahely. Mivé lehet átképezni mondjuk egy 40 éves bányászt?

Naponta 3-5000 tonna szenet hoznak a felszínre manapság is. Több mint 650 ember dolgozik a bányában, még kb. 400 az erőműben. Havelda Tamás bányászati igazgató térképeken mutatja, hogy milyen távlatok lehetnek itt még a szénbányászatnak. „Ez az energiahordozó itt van, csak a felszínre kell hozni, nem kell az oroszoktól venni.” Millió kérdésünk van: milyen forgatókönyvek vannak a bezárásra, a bányászok átképzésére, munkahelyteremtésre, az oroszlányi távfűtés megoldására. Ez utóbbi tűnik a legegyszerűbbnek, de igazából nem szívesen vesznek tudomást a bezárásról. Már régen készek a feltáró, megközelítő utak a mélyben (bocs, nem használom pontosan a fogalmakat), tudnak és akarnak is bányászni. Ebből a perspektívából másnak látszik a klímaváltozás is. A bányászok számára a megújuló forrásoknál sokkal biztosabbnak látszik a szén. Kis színes: Torgyán doktor öltönyben nyomta le a bányatúrát, mert tud Ő magára vigyázni. „Ne tudd meg, hogy nézett ki utána!”. A mi képünk is elég fekete volt, amikor feljöttünk. Mit mondjak, örültem a napsütésnek.

*** Van egy hatalmas szénvagyon, egy költséges bányaüzem, van egy korszerűtlen erőmű, amiről egy komplett város távfűtése megy; van sok kibocsátott szén-dioxid, rengeteg meddő; van kb. 1000 munkavállaló és vannak a szénfillérek a villanyszámlánkban. Nehéz okosnak lenni, eddig nem is sikerült senkinek. Hosszú évek óta megy az energiapolitikai tilitoli, hogy mi legyen az oroszlányi /bokodi erőmű és bánya sorsa. Volt itt már minden: kéntelenítő beruházás, ami soha nem térült meg; részleges átállás megújuló tüzelőanyagra; privatizációs kísérletek egész sora; Kapolyi-féle megaszerződések...

Amikor a Vért csődvédelmet kért 2010 nyarán, elmentünk az MVM-hez. Akkor azt mondták, hogy nincs szükség a magyar energiarendszerben az oroszlányi erőműre. Azóta időlegesen konszolidálták a céget, 2014-ig lehet tervezni, a Kapolyi-féle rendkívül előnytelen szerződéseket 30%-os áron kifizette az állam, 2011-ben már pozitív volt a Vért Zrt mérlege. Az energiastratégia, amit még Bencsik államtitkár gondozott, inkább csak a visontai lignitvagyonra apellál, a Vért sorsáról nem nagyon mond semmit. „A hazai szénvagyon hasznosítása ezért nem tekinthető az Energiastratégia meghatározó elemének, ugyanakkor a szénvagyon a jövő egyik biztonsági tartalékának tekinthető.” „A hazai szénvagyon 1,6 milliárd tonna feketeszenet és 9 milliárd tonna barnaszenet és lignitet jelent, ami évenkénti 50 millió tonna szén/lignit felszínre hozatala esetén is elegendő 200 évig. A stratégiai tartalékképzés gazdaság- és biztonságpolitikai kérdés. A felelősen gondolkodó országok stratégiai tartalékként definiálják saját energiahordozó készletüket.” A szénfillérek rendszerét meghosszabbította kormány, de az EU-tól erre még nem kaptuk meg a jóváhagyást. Mi fizetjük havonta („a veszteséges működés támogatására, a bányabezárás és a rekultivációs munkák fedezetére”), de a magyar Energiahivatal nem utalja tovább a Vértnek. *** Ezt a szűkszavú tájékoztatást lehet olvasni az MVM honlapján: „A Vért a sikeres csődegyezséget követően, a 2011-2014. években reorganizációs terv alapján fog működni. A reorganizációs terv az erőmű 2014. év végéig történő működtetésével és a bányatermelés ehhez igazodó megszüntetésével számol. A bánya működését támogatja a 2011. évtől fennmaradó szénfillér. A tervezett szénkitermelés megalapozza, hogy az erőmű 2014. év végéig üzemeljen, ezáltal Oroszlány város távhő szükségletét ezen időpontig biztosítani tudja. A bányabezárást követően sor kerül a bánya és a kapcsolódó területek rekultivációjára. Az MVM Zrt. által meghozott stratégiai döntés meghatározza az elkövetkező évek személyzeti politikáját, a Társaság beruházási terveit, szerződéses kapcsolatait. A Társaság bankhitel felvételét nem tervezi, a fizetőképessége helyreállítását követően garantálni tudja, hogy a jövőben keletkező kötelezettségeit pontosan tervezni tudja. A választott bírósági perek lezárulását követően a nem felmérhető jogi kockázatok megszűntek, a Társaság a reorganizációs terve, a vezető részvényes által meghatározott stratégia megvalósítására koncentrálhat.” Ühüm. De mi lesz a bányászokkal?! Szilágyi László

Új hozzászólás

Full HTML

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Szöveg

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.