11.Fejlődő vidéket, élhető várost!

  • Beküldve: 2013. február 28.

Nincs sikeres ország fejlődő vidék nélkül, élhető város egészséges falvak nélkül. A gazdaság- és társadalompolitikának kiemelt tekintettel kell lennie a területi egyenlőtlenségek csökkentésére, az elmaradott, hátrányos helyzetű települések, térségek fejlesztésére, a helyi gazdasági élet élénkítésére. Elengedhetetlen a vidéki kistérségek és falvak infrastrukturális ellátottságának javítása, a közlekedési hálózat és a minőségi közszolgáltatások biztosítása a tőkevonzó és munkahely-teremtő képesség javítása érdekében.

A vidéki munkalehetőségek bővítésének kiemelt területe a tájba illő mezőgazdaság és a helyi piacok, helyi élelmiszer-feldolgozás újraélesztése, a helyi gazdálkodók földhöz juttatása és a közösségi, akár szociális alapú földművelés támogatása. Meg kell valósítani az állami földvagyon átlátható és igazságos, a közösség érdekeit szem előtt tartó hasznosítását. Új földesurak helyett önálló, a helyi földügyekben aktívan részt vevő, életképes családi gazdálkodói réteg kialakulását, és ezek nyugati mintájú szövetkezetekben történő érdekérvényesítését kell elősegíteni. Növelni kell az ökológiai mezőgazdasággal hasznosított területek nagyságát. A kis léptékű, táji adottságokhoz illeszkedő, termesztett növényeink genetikai sokféleségét megőrző mezőgazdaság a klímaváltozás miatt gyakoribbá váló időjárási szélsőségek hatásait is képes mérsékelni. Mindezek segítségével lehetővé válik Magyarország ellátása jó minőségű, biztonságos élelmiszerekkel, és jelentős lépést teszünk élelmiszer-önrendelkezésünk felé.

Ma Magyarország népességének kétharmada városokban él, de városaink kevés kivétellel nem tudtak olyan vonzó, fejlődő és nyugatias régióközpontokká válni, ahonnan nem kell elköltözni ahhoz, hogy munkalehetőséget, kulturális pezsgést találjunk és az ország életében részt vehessünk. Prosperáló városok nélkül nincs sikeres ország, erős demokratikus közéletű városok nélkül nincs demokratikus közélet országos szinten sem. Meg kell teremteni a vidéki városok tőke- és beruházásvonzó képességét: megfelelő helyi szabályozási környezettel, képzett helyi munkaerővel és közlekedési infrastruktúrával kapcsolódhatnak csak be a gazdaság és a munkaerő-áramlás vérkeringésébe. Dinamikusan fejlődő központként a városok képesek piacot teremteni agglomerációjuk termékeinek, így biztosítva azok népességmegtartó erejét. Csak gazdaságilag erős városok polgárai tudják megengedni maguknak a kultúra élvezetét és a részvételt a közéletben. Kiemelt fontosságú, hogy a városokban élő szegény, kirekesztett állampolgárok számára is biztosítsuk a város kínálta lehetőségekből való részesedést. Ehhez egyenlősítő, befogadó várospolitikára és célzott programokra egyaránt szükség van.

Orvosolnunk kell ugyanakkor az urbanizáció okozta problémákat is. Élhetővé kell tennünk városainkat: radikálisan csökkentenünk kell a légszennyezést és az általa okozott betegségek arányát, növelnünk kell a zöldfelületek arányát; a fejlesztéseknél és a várostervezésnél a rövid távú anyagi haszon helyett az életminőséget kell szem előtt tartani. Kiemelt figyelmet fordítunk a városi, elővárosi és helyközi közösségi közlekedésre, hogy egyszerre érvényesüljenek a mobilitáshoz és az egészséges környezethez fűződő jogaink.