4. Képzettséget, egészséget!

  • Beküldve: 2013. február 28.

Az egyén boldogulása, a társadalom sikere és a gazdaság teljesítménye egyaránt attól függ leginkább, hogy sikerül-e a társadalom tagjainak megfelelő képzettséget szerezniük és minél tovább megőrizniük az egészségüket. Magyarország oktatási-képzési rendszere egyre kevésbé tud megfelelni az elvárásoknak, akár a diákok és iskolák teljesítménye, akár a társadalmi esélyteremtés, akár a gazdaság igényei felől nézzük – és a helyzetet az elmúlt évek drasztikus reformjai nagymértékben rontották. Különösen az a fájó, hogy az oktatási rendszer – a korai szelekció és a forráskivonások miatt – újabb és újabb nemzedékektől veszi el a felemelkedés esélyét.

A magyar társadalom egészségi állapota régóta sokkal rosszabb a hasonló gazdasági fejlettségű országokénál, és a romló népegészségügyi adatok mellett különösen aggasztó, hogy mára a korábban nagy nehezen helytálló egészségügyi ellátórendszer is az összeomlás szélére került. Az orvosok és szakápolók elvándorlása drámai léptékű; az új, korszerű gyógyszerek és terápiák befogadása lelassult, a betegjogokat korlátozták.

Már a védőnői hálózattól kezdve, az oktatás teljes spektrumában komoly változásokra van szükség, egészen a posztgraduális képzésekig. Korai fejlesztés, kompetencia-alapú oktatás, a „tanulóválogatás jogának” korlátozása, 8-10 éves egységes alapképzés, teljes deszegregáció, nem csak szavakban megbecsült pedagógusok, a gimnáziumokhoz és a felsőoktatáshoz való hozzáférés bővítése, a szakképzés visszaemelése az oktatási rendszerbe – ez a tudásalapú társadalom, az esélyteremtés és a sikeres, európai Magyarország útja. Baloldali, zöld pártként emellett ki kell hangsúlyozzuk a demokráciára, társadalmi felelősségvállalásra és környezettudatosságra nevelés fontosságát.

Az egészségügy káoszában rendet kell teremteni végre! Átfogó felülvizsgálattal hatékony és emberközpontú rendszert kell kialakítani, ahol a háziorvos valódi kapuőri szerepet játszik, az egészségügyi közkiadások számottevően emelkednek, az egészségügyi dolgozók méltó bérezésben részesülnek, radikálisan csökkennek az adminisztratív terhek, a fekvőbeteg-ellátást gúzsba kötő, végtelen várólistákat eredményező teljesítményvolumen-korlát rugalmasabban, ésszerűbben működik, csökkennek a hozzáférés egyenlőtlenségei, és középpontba kerül a betegségek megelőzése, az egészségfejlesztés.Nem feledve a kiinduló helyzet különbségeit, célunk a közfinanszírozott egészségügy északi modelljéhez való közelítés. Zöld pártként kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a környezet-egészségügynek, hiszen a betegségek megelőzésének kulcsa – az egészséges életmód mellett – az egészséges környezet.