Részlet a PM és az E2014 szövetségi megállapodásából: IV. FENNTARTHATÓSÁG

Meggyőződésünk, hogy Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha a társadalmi, a gazdasági és a környezeti szempontok összehangolásával fenntartható fejlődési modellt tud megvalósítani. Ha megóvja, és a jövő nemzedékek számára tovább örökíti természeti kincseinket, hatékonyan fellép a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében, kiemelten támogatja a helyi közösségeket erősítő és a természeti folyamatokkal összhangban működő agrárrendszereket, valamint biztosítja mindannyiunk számára a környezeti biztonság feltételeit a tiszta levegőtől és vizektől az egészséges élelmiszerekig. Szembe kell néznünk azzal, hogy a jelenlegi intézményeink, stratégiáink és jogszabályaink nem alkalmasak ennek elérésére. Az energia- és közlekedéspolitika irányainak újragondolásával, a védett természeti értékek, erdeink és vizeink határozott védelmével, a vidéki életminőséget javító és egészséges élelmiszert előállító vidékfejlesztési és agrárpolitikával, és az ezt támogató intézményrendszer kialakításával tehetünk azért, hogy ez megváltozzon. Már egy kormányzati ciklus alatt is fontos lépéseket tehetünk annak érdekében, hogy Magyarország ne tegye tönkre a ma élők környezetét, és ne eméssze fel a jövő generációk életfeltételeit.

1. A kvótabevételek, valamint a rendelkezésre álló egyéb hazai, uniós és más nemzetközi források hatékony felhasználása érdekében egységes és átlátható rendszert hozunk létre a klímaváltozás elleni küzdelem – mindenekelőtt az energiahatékonyság, a megújuló energiatermelés fejlesztése és az idevágó kutatás-fejlesztés támogatása – anyagi fedezetének biztosítására.
A megújuló energiaforrások használatának ösztönzése érdekében az energiastratégiát felülvizsgáljuk, a szabályozási környezetet hosszú távra rögzítő megújulóenergia-törvényt alkotunk; ezzel biztosítva, hogy 2020-ra valóban el tudja érni a megújuló energia részaránya az európai uniós vállalásunkban és a nemzeti cselekvési tervben meghatározott mértéket. A szélenergia jelenlegi magyarországi kapacitását a korábban már kiírt, majd visszavont 410 MW kapacitással bővítjük, de célunk az, hogy – a villamosenergia-rendszer stabilitására és a versenyképességi szempontokra is tekintettel – középtávon további növekedést tudjunk elérni.
A távhőárak kordában tartása érdekében a hőtermelő erőművek árképzési mechanizmusait nyilvánossá tesszük, az árat a hő termelése során felmerülő költségekhez kötjük. A hosszú távú, kedvezőtlen hőszerződéseket tárgyalásos úton át fogjuk alakítani.

2. A japán erőműbaleset után Magyarország addig nem tud megalapozottan dönteni a paksi erőmű bővítéséről, amíg az új, Fukushima utáni biztonsági követelményeknek megfelelő első blokkok a világban meg nem épülnek. Nem kötelezhetjük el magunkat egy elavult technológia mellett, a nukleáris biztonság mindennél fontosabb. Éppen ezért a következő parlamenti ciklusban sem lesz még abban a helyzetben az ország, hogy érdemi döntést hozhasson a paksi bővítésről, ezért a jelenlegi, erőltetett és mesterségesen gyorsított beruházási előkészületeket le fogjuk állítani. Az erre a célra rendelkezésre álló állami forrásokat – a klímavédelem, az energetika és a foglalkoztatás szempontjaira is figyelemmel – energiahatékonyságra és a megújuló energiatermeléssel összefüggő beruházásokra fogjuk átcsoportosítani.

3. A jelenlegi paksi erőműblokkok élettartam-hosszabbítással kapcsolatos további döntések előtt a legszigorúbb hatósági ellenőrzésekkel párhuzamosan – az elérhető legnagyobb biztonság érdekében – átfogó, független, nemzetközi sztenderdek szerinti biztonsági felülvizsgálatot végzünk majd el, amelynek eredményeit nyilvánosságra fogjuk hozni.

4. A közúti infrastruktúra fejlesztésében az elmúlt évtized kiterjedt autópálya-építéseit követően új fejezetet kell indítani: a további fejlesztések esetében – a forgalom igényeivel összhangban – a legdrágább autópálya helyett az olcsóbb megoldásokat, az autóutakat és előzést lehetővé tevő kétsávos szakaszokkal rendelkező főútvonalakat, valamint a sokszámjegyű bekötő utakat fogjuk preferálni.

5. A vasúti szállítás hátrányainak felszámolása érdekében egyfelől a kormányzat kudarca esetén megvalósítjuk a nehézgépjárművek vonatkozásában a jármű össztömegével és a megtett távolsággal arányos, az autópálya-hálózaton túlra is kiterjesztendő útdíjat, másfelől a vasúti pályahasználati díjat az uniós szabályokkal összhangban úgy határozzuk meg, hogy az ne okozzon versenyhátrányt a közúti szállítással szemben.

6. A közlekedési fejlesztések során nagyobb részarányban kell biztosítani a forrásokat a közösségi közlekedés fejlesztésére és a kerékpáros infrastruktúra támogatására. A közösségi közlekedés szervezését decentralizálni fogjuk, a regionális közlekedés-szervezésben a különböző közlekedési módokat össze fogjuk hangolni. A vasúti fővonalakon támogatjuk az integrált, ütemes menetrendet bevezetését.

7. A közösségi közlekedés adóhátrányát meg fogjuk szüntetni, a gépjármű-adóztatásban a környezeti szempontokat erőteljesebben érvényesíteni fogjuk. Az állami és önkormányzati vezetők állami gépkocsi-használatának korlátozását javasoljuk.

8. Budapesten – a közösségi közlekedés fejlesztésével, P+R parkolók létesítésével párhuzamosan – be fogjuk bevezetni a behajtási díjat annak érdekében, hogy a belváros forgalomcsillapított utcáiba visszatérhessen az élet. A parkolási díjak beszedését a fővárosban egységesítjük, a forrásokat a közlekedési fejlesztésekre fordítjuk.

9. A nemzeti parkokban a védettség szerinti zónákat alakítunk ki; elkészítjük azok, valamint a Natura 2000-es területek kezelési terveit. A védett erdőkben maradéktalanul érvényesíteni fogjuk a természetvédelmi célokat, az állami tulajdonú védett erdőket a nemzeti parkok kezelésébe fogjuk adni. A vadászati érdekek természetvédelmi szempontok elé rendelésének véget vetünk.

10. A kolontári katasztrófa tanulságait is levonja a jelentős környezeti kárral fenyegető tevékenységek vonatkozásában bevezetjük a környezeti felelősségbiztosítások és biztosítékadások rendszerét. Felül kell vizsgálni az összes veszélyes- és iparihulladék-depóniát, cselekvési tervet fogjunk készíteni az ártalmatlanításukra. Fejlesztjük a környezetegészségügyi monitoring-hálózatot, bővítjük az Országos Környezeti Kármentesítési Program forrásait.

11. A kiemelt beruházásokról szóló törvény hatályát a valóban nemzetgazdasági jelentőségű beruházásokra korlátozzuk, ezzel párhuzamosan átfogóan felülvizsgáljuk a környezetvédelmi engedélyezés rendszerét annak érdekében, hogy a gazdasági érdek érvényesítése és a civil kontroll között egyensúlyt lehessen elérni, ennek keretében áttekintjük azokat a jogi előírásokat 2003-ig visszamenőleg, amelyek indokolatlanul csökkentették civil kontroll lehetőségeit.

12. A jelenlegi termékdíj-szabályozást át fogjuk alakítani a hulladékmegelőzés és a -hasznosítás érdekében. A csomagolóanyagok visszagyűjtésének ösztönzésére kiterjesztjük a betétdíjak rendszerét. Felszámoljuk az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséget, komoly állami kontroll érvényesítése mellett vissza fogjuk állítani a gyártói felelősségen alapuló rendszert.

13. A duális szelektív gyűjtés helyett a kommunális szolgáltatók által működtetett házhoz menő gyűjtés fogjuk preferálni, a hulladékdíj arányos és differenciált meghatározása mellett. Az újrahasznosításban a támogatási rendszer átalakításával a kis- és közepes vállalkozásokat helyzetbe fogjuk hozni.

14. Az országot elcsúfító illegális lerakók felszámolásához kistérségi támogatásokat fogunk biztosítani. A hulladéklerakás helyébe az újrahasználatot és az újrahasznosítást állítjuk, ennek megvalósulása érdekében fellépünk a hosszú távon nem fenntartható hulladékégetési kapacitások kiépülése ellen.

15. A víz gyors lefolyását biztosító műépítmények fejlesztése helyett az árterek, táji vízrendszerek helyreállítását és az ártéri ökoszisztémák rehabilitációját fogjuk előtérbe helyezni. A tájgazdálkodási elemek megerősítésével újra fogjuk indítani a Vásárhelyi-tervet, valamint hasonló programokat fogunk kidolgozni más jelentős folyóinkra is.

16. Erős kormánybiztosi hivatalt hozunk létre a Szigetköz és a Duna ügyében, mindent megteszünk a nemzetközi jogi fórumokon a hágai ítélet vízmegosztásról szóló részének érvényesítése érdekében. Ezzel párhuzamosan átfogó társadalmi vitát indítunk a lehetséges szigetközi vízpótlási megoldásokról. Az Európai Duna Stratégiát fenntarthatósági programokkal töltjük fel, Zöld Duna Stratégiát alkotunk. Egyetértünk abban, hogy a hajózási célok csak a természetvédelmi célokkal összhangban valósíthatók meg, a TEN-T-hez kapcsolódó fejlesztések csak minimális mederbeavatkozással lesznek kivitelezhetők.

17. A kormányzaton belül meg kell erősíteni a környezetvédelem intézményrendszerét. Újra önálló tárcára van szükség, amely komplex szemléletén keresztül a fenntarthatóság szempontjait érvényesíteni tudja a kormányzati munka egészében, valamint hatékonyan irányítani tudja a környezetvédelem, az integrált vízügy és a klímapolitika ágazatait.
Létre kell hozni egy olyan konzultatív testületet a kormányzati szervek, tudományos műhelyek, érdekképviseletek, civil szervezetek képviselőinek részvételével, amely ajánlásokat dolgoz ki a fenntarthatóság szempontjainak horizontális érvényesülésére.

18. Erős hatóságok nélkül a környezet állapotának fenntartása és javítása aligha képzelhető el, ezért meg kell erősíteni a környezet-, és természetvédelmi, valamint a vízügyi hatóságokat és a nemzeti park igazgatóságokat.

19. A környezeti nevelési feladatok összehangolására, stratégia tervezésére és végrehajtására önálló programirodát hozunk létre. Megerősítjük a társadalmi részvétel jogszabályi feltételeit és intézményi támogatását. A civil szervezetek finanszírozásának megerősítését, a támogatási rendszer függetlenségének és civil kontrolljának megteremtését elsődleges feladatnak tekintjük. A környezetvédelmi tárca önálló civil finanszírozási keretét újraindítjuk, az állami feladatok átvállalása rendszerét felújítjuk. Zöld közbeszerzési rendszert vezetünk be.

20. Fő célunk egy olyan agrárium, ami hosszútávon fenntartható: ami a vidéki foglalkoztatás bővülését, a hagyományos táji adottságokhoz illeszkedő, természeti erőforrásokat megőrző mezőgazdasági termelés újjászületését és fennmaradását, a vidéki életminőség javítását, és az élelmiszer-önrendelkezés ügyét is szolgálja. A mezőgazdaság csak akkor lehet sikeres, ha a gazdasági mellett a környezeti és társadalmi fenntarthatóság is alapvető kritérium.

21. Az állami földek hosszú távú haszonbérbe adásához új jogszabályi és pályázati feltételrendszert dolgozunk ki. A földbérlet-pályázatok során a gyakorlatban is érvényesíteni kell a ténylegesen helyben, vagyis a földdarab helyével azonos településen lakó kisebb, családi gazdálkodók előnyét. Az NFA által kiírt földbérlet pályázatoknak átláthatóan, az értékelés nyilvánosságával, a határidők betartásával, a helyi gazdálkodók bevonásával, érdemi jogorvoslati lehetőség mellett kell lezajlania. Az értékelés a vidékfejlesztési célokkal valóban összhangban lévő objektív kritériumokat kell hogy tartalmazzon. Az állami földek bérletével elért birtokméretet 800 hektárra csökkentjük, a maximális birtokméret összeszámításakor a családtagok és gazdasági érdekeltségek földjeit is összeszámítjuk. Országosan kereshető egységes földnyilvántartást hozunk létre, és a helyi közösségeknek is biztosítjuk a területi földhasználati összesítő használatát a helyi szintű birtokpolitikai kérdésekben való véleménynyilvánításhoz.

22. A jelenlegi, visszaélésekre alkalmat adó pályázati rendszerben lezajlott bírálati folyamatokat és megkötött szerződéseket felülvizsgáljuk, az eredményeket nyilvánosságra hozzuk és a jogszabálysértően kiadott földekre vonatkozó szerződésekkel szemben minden törvényes eszközzel fellépünk. A jogsértő szerződésekkel szembeni bírósághoz fordulás jogát a helyi gazdálkodók érdekvédelmi szervezetei részére is biztosítjuk.

23. Elősegítjük az önálló, a helyi földügyekben aktívan részt vevő, életképes családi gazdálkodói réteg kialakulását, valamint ezek nyugati mintájú szövetkezetekben történő érdekérvényesítését. Célul tűzzük ki egy új szövetkezeti mozgalom elindulását, támogatjuk az alulról szerveződő, önkéntességen alapuló, professzionális, a beszerzést, a termelést, a feldolgozást és a piacra jutást szervezni képes szövetkezeti rendszereket. A helyi lehetőségek, már működő struktúrák, módszerek felkutatása és a kistermelők bevonása érdekében tapasztalt kistérségi animátorokat, helyi szervezőket alkalmazunk és hatékony, felkészült szaktanácsadással segítjük a gazdálkodók munkáját és együttműködését. Támogatjuk a szociális szövetkezeteket, kiemelten támogatjuk a közösségi gazdaságfejlesztést, a szociális gazdaságokat, az önkormányzati és szociális szövetkezeteket, a helyi foglalkoztatást, valamint a helyi piacra termelést.
Az EU 2014 utáni támogatási szabályainak és a Bizottság ajánlásának ismeretében előzetesen felmérjük az egy üzemre eső éves területalapú támogatásokra vonatkozó felső határ bevezetésének hatásait annak érdekében, hogy a közösségi erőforrások olyan gazdálkodási formákat támogassanak leginkább, amelyek hozzájárulnak a foglalkoztatás bővítéséhez, a természeti környezet megőrzéséhez, a vidék népességmegtartó képességéhez és a helyi közösségek fennmaradásához.

24. Fenntartjuk Magyarország GMO mentességét. Saját hatáskörben fenntartjuk a genetikailag módosított élelmiszernövények termesztésének tilalmát, és az ilyen növények terjedést diplomáciai fellépéssel is lassítjuk. Megerősítjük a vetőmag ellenőrzést, és nagy hangsúlyt fektetünk a hazai vetőmag termelésére és értékesítésére.

25. Célunk a termelő és fogyasztó közti bizalom helyreállítása, az élelmiszerlánc rövidítése, az alternatív értékesítési rendszerek, a helyi piacok, a helyi élelmiszer ellátó rendszerek előtti bürokrácia minimalizálása. Minden jogszerű eszközzel fellépünk az élelmiszerhamisítás ellen. Rendet teszünk a piacokon annak érdekében, hogy ellenőrizetlen minőségű és ismeretlen forrásból származó importtermékek ne szorítsák ki az üzletekből/piacokról a hazai árukat. Elősegítjük a magyar termékek bekerülését a nagy élelmiszer láncokba.

26. A kisüzemi gazdálkodók, a kistermelők helyzetbe hozása érdekében korrekt kistermelői átalányadózási rendszert dolgozunk ki, csökkentjük a termelést és értékesítést körülvevő bürokráciát, átvilágítjuk és ügyfélbaráttá tesszük a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt. A tanácsadói rendszereket fenntartjuk, illetve fejlesztjük.

27. Az agrárkamara jelenleg folyó átalakítását, a rendkívül alacsony részvétellel zajló kamarai választást a gazdatársadalom önrendelkezésének megcsúfolásának tartjuk. Ezért az ágazat különböző szereplőivel, a bizonyítottan jó szakmai munkát végző kamarai vezetőkkel való konzultációt és érdekegyeztetést követően új eljárási szabályrendszert alakítunk ki, ami alapján demokratikus választásokat tartunk. Olyan agrár- és élelmiszeripari kamarát hozunk létre, mely a kötelező tagság helyett független, valós érdekképviselettel és korszerű, európai szintű szakmai támogatással vonzza magához az ágazati szereplőket. Komolyan vesszük a személyi és testületi felelősséget, hosszú távon megőrizzük a tanácsadó szolgálat működőképességét és újjáépítjük bizalmi tőkéjét.

28. Az európai uniós vidékfejlesztési kiadások nem kellően szolgálták a vidék megtartó erejének növelését, nem egy esetben csupán presztízsberuházások zajlottak és pártok klientúraépítése történt a helyi közösségek érdemi támogatása helyett. Növeljük a komplex térségfejlesztési programok súlyát más támogatási programok rovására, és a közösség által irányított helyi fejlesztési sémákon keresztül nagyobb és érdemi beleszólást adunk a helyi szervezeteknek a források felhasználásába. Felkutatjuk és támogatjuk a már meglévő sikeres helyi kezdeményezéseket, és ezek mintáján olyan komplex programokat kezdeményezünk, amelyek a leszakadó térségek számára is komplex revitalizációt, fenntartható ökológiai, társadalmi és gazdasági fejlődési pályára állítást eredményeznek. A fejlesztési források elosztásánál előnyben részesítjük a nagyobb hozzáadott értékű termelés érdekében fejlesztő kistermelőket, családi gazdálkodókat, ami hozzájárul a kisléptékű élelmiszeripar újjáélesztéséhez.

29. A vidék népességmegtartó képességének növelése érdekében, a falvakból való elvándorlás lassításnak és a mezőgazdasági feketefoglalkoztatás kifehérítésének érdekében a földbirtok méretével arányos kötelező foglalkoztatást írunk elő. Az agrárkörnyezetvédelmi programok esetében több forrást fordítanánk a célzott hatékony programokra, kevesebbet az integrált szántó jellegű általános célokra. Biztosítjuk a program sikerességéhez szükséges jobb hatásmonitoringot és visszacsatolást. A pályázható programok tekintetében rugalmasabb, a helyi viszonyokhoz és természetvédelmi igényekhez jobban alakítható rendszert hozunk létre.

Megosztás Megosztás

Hajrá!

Ha csak a felét meg tudnátok valósítani mindannak, ami itt fent szerepel, már többet tennétek, mint ami az elmúlt 10-15 évben kormányzati szinten történt e témák kapcsán.

Az egyetlen aggályom: egy esetleges kormányváltás esetén lehetővé tenné-e mindezt a parlamenti "többségi akart" vagy nyertes választások után háttérbe szorítanák egyéb célok és érdekek (ahogy az a rendszerváltás óta MINDEN eddigi kormány idején megtörtént )...

De drukkolok nektek!

Sok szép gondolat, kevés

Sok szép gondolat, kevés számonkérhető ígéret. Viszont miközben folyamatosan a kkv-kről áradoztok, azt írjátok, hogy "A kiemelt beruházásokról szóló törvény hatályát a valóban nemzetgazdasági jelentőségű beruházásokra korlátozzuk" - szóval, ami Gordonék szívének oly kedves és fontos, abban bizony engedtetek. Nem holmi periférikus kérdésről van itten szó, hanem a gazdaságfejlesztés stratégiai irányáról.

pár gondolat

Alapjában véve hasznos gondolatok, de nagy munka lesz visszanyerni az évtizedek alatt közösen elkoptatott bizalmat. Ha ez nem csak kampány-bullshit, akkor jó lesz az irány és drukkolok (meg elvárom, hogy segíthessek).

Hiányolom a szubszidiaritás elvének említését. A végrehajtásban is fontos lenne, nem csak a döntésekben. (Központi állami ellenőrző szervek helyett bízzuk ezt a helyi/térségi "erőkre"! A polgárőr is le tud fülelni illegális erdőirtót, ahogy az erdész is észre vehet sima betörést. Biztosítsuk a megfelelő kommunikációt közöttük és képezzék ki egymást egy kicsit, több szem többet lát. Az állam csak koordináljon, támogasson, szabályozzon és persze döntsön az országos jelentőségű kérdésekben.)
Ha biztosítjuk a részvétel lehetőségét, akkor az emberek egy csomó feladatot levesznek az állam válláról. (Természetesen elvárásként megjelenik, hogy az állam viszont használja okosan a felazabaduló forrásokat - államadósság csökkentés és terhek csökkentése.)

Kamarai tagság a többinél se legyen kötelező, szolgáltassanak a tagságért cserébe. (Tagdíjakat talán érdemes lenne egységesíteni.)

A megújuló energia témájánál javaslom megfontolni a Smart Grid megoldások támogatását (akár családi méretű energiatermelők összekapcsolása a kínálat és kereslet eltéréseinek kiegyenlítésére).
Nem csak pénzzel, az egy dolog, de fontos lenne a hozzá kapcsolódó mérnöki szintű ismeretek rendszerezése, hogy minél elérhetőbb legyen a tudás.

A tájgazdálkodás szó csak egyszer fordult elő. Többet érdemelne.

Fenntartható építészeti megoldások? (Felhasználható anyagok körének szélesítése pl. a szalmával, ami jelenleg átmeneti szabványban szerepel kitöltő anyagként.)

A munkahelyek teremtésének támogatását be kell szüntetni. Az adókedvezményeket felülvizsgálni. A társadalommal fizettetik meg pl. a gépjárműhasználat költségeit. 1 munkahely 10 millióért? Vicc!

Új hozzászólás beküldése

CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
3 + 10 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.