Nagy összefogás a Duna mentén

Olyan volt a komáromi állomás, mint egy hangyaboly. Önkéntesek, civil szervezetek, pártok. Három műszakot lenyomtam én is, örülök, hogy én is hozzátehettem valamit. Most már talán ki lehet mondani, sikerült „meggátolni” a bajt!

Leginkább a munka vidám légköre fogott meg. Nagyon jólesett a lelkemnek, hogy végre mosolygó magyarokat láttam mindenhol, pedig mindenki tudta, mi a tét. Jólesett a végtelenül egyszerű műveletet végezni, zsák kinyit, három lapát homok, kész. Jólesett csatárláncban adogatni a zsákokat, jó volt nézni, ahogy halad, ahogy telik a vagon. Jólesett elfáradni. Jó volt a tehervonaton vinni a kész zsákokat a szőnyi gátra. Jó volt röhögcsélni az egyszerű poénokon, ahogy a katonák cukkolták a vasutasokat és viszont.

Senki nem kapkodott, senki nem idegeskedett. Idejében elkezdődött a védekezés, és tempósan haladt. Félelmetes volt, ahogy nőtt a folyó, de nem volt pánikra ok.

Persze mindenki beletett egy kis önreklámot, mi is. Nincs ezzel semmi baj. Gyurcsány lapátolt, Schiffer lapátolt, Bajnai lapátolt. A hiszterizált és politikusfóbiás magyar közéletben nem lehet nem lapátolni, elvárják, hogy ott legyél, és alig várják, hogy cikizhessenek miatta. Kontúr Pál is ott dolgozott tőlem pár méterre, becsülöm érte.

Elég visszatetsző volt viszont, hogy a rendőröknek nem volt jobb dolguk, mint a fotósokat hajkurászni. Szemem láttára küldték el a Szent Korona Rádió fotósát, mert nem regisztrált a police.hu-n… A mobiltelefonok és a facebook korában mit rugóznak ezek? Mitől tartanak? Mit nem lehet egy ilyen helyen fotózni?

A védekezés kellős közepén nem foglalkoztunk ezzel, de utána már muszáj megemlíteni: a kormány államosította az adományozást is. Letiltotta a segélyszervezetek tevékenységét, ami példátlan a világban! Csak az államnak lehet adományt küldeni, és ők majd szépen arra költik, amire nem szégyellik. Még a kolontári pénzzel sem számoltak el!

folyt. köv.

Megosztás Megosztás

Adományok

Egy pici hozzáfűzés.
A komáromi Vöröskereszthez bárki hozhatott bármilyen adományt. Volt olyan 88! éves néni aki az amúgyis kevéske nyugdíjából ajánlott fel pénzt, mert ő maga nem tudta volna behozni azt amit szánt.
Pluszban minden nap megjelent és segédkezett néhány órát a szendvicsek elkészítésében.
Nem volt könnyű logisztikailag kivitelezni a feladatot, de Komárom magasra tette a mércét, ezt a többi tagszervezet meg is jegyezte. Sajnos sok helyen nem volt ilyen kiszolgálásban része az önkénteseknek, mint nálunk.
Napi 2x-i meleg étel, rengeteg szendvics, kávé, tea, édesség, gyümölcs jutott a gáton dolgozóknak és mindez a kisemberek, cégek adományaként.
Ezekért a Vöröskereszt helyi motorjának, Kuti Barbarának tartozunk hálával és köszönettel. Remek kis csapatot toborzott és mindenhol ott volt/van ahol segítség kell-ett.

tényleg

megvolt minden, ami a hatékony munkához kell. Még fagyit is hoztak ;-) Ezer köszönet az önkénteseknek!

Új hozzászólás beküldése

CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
1 + 0 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.