"Teljesen megölték a vidéket"

  • Beküldve: 2012. február 16.

Huszonkét Komárom-Esztergom megyei polgármesterrel találkoztam a törvényhozási szünetben. Zömében kistelepülésekre mentem, arra voltam kíváncsi, hogyan élik meg a helyiek a közigazgatásban, a közoktatásban és a területfejlesztésben rájuk erőltetett változásokat, és milyen jövőt jósolnak a falvaknak az új önkormányzati törvény elfogadása után. Sokat fogok idézni ebben az írásban, de név és település említése nélkül. Mert a „fortélyos félelem igazgat” itt is.

A falvakban nincsenek pártok. Az első reakciójuk - teljesen érthetően - az volt, hogy mit keres itt egy politikus, és azt mérlegelték, mit szól majd a nemtomki, ha kiderül, hogy szóba álltak egy ellenzéki párttal... Aztán teljesen nyitottak voltak, minden elmondtak szívesen, és azzal váltunk el, hogy bárcsak jönnének a többiek is. Többen mondták, hogy ide még a kopogtatócéduláért sem jöttek el a pártok, bár nem is nagyon hiányolták őket.

Még októberben levelet írtak a megyei polgármesterek a Polgármesterek a Falukért Egyesület nevében a belügyminisztérium államtitkárának, amelyben a maguk nevében visszautasítják azt az állítást, hogy az önkormányzatok eladósodtak, és nem képesek ellátni a feladataikat. Számokkal bizonyítják be ennek az ellenkezőjét, és sugallják, hogy a nagy adósságok a városokban, a megyei jogú városokban és a megyék szintjén képződtek. Az egyesület őszintén megírta levelében, hogy választási együttműködést kötöttek annak idején a Fidesszel, és most sérelmezik, hogy érdemi egyeztetés nélkül hoznak őket érintő nagy horderejű intézkedéseket. A kistelepülések, a bajokat leszámítva, jól vannak (legalábbis ezen a vidéken). A rendszerváltás óta folyamatosan romlik a helyzetük, de a mai napig fenntartható módon gazdálkodnak, még fejlesztenek is. Itt nincs adósság! „A települések hitelállománya nem éri el a költségvetési főösszeg 5 százalékát. A 28 településből mindössze 5 vett fel hitelt kereskedelmi bankokból az elmúlt években, mely hitel egyetlen esetben sem működésre, hanem kivétel nélkül fejlesztésre fordították.” - áll a levélben. És mégis: most 700 milliót vesz el az állam a 22 településtől (az egyesület tagjaitól), hiszen 1,7 milliárd forráselvonás történik, míg eddig csak 1 mrd-ot adott az iskolák fenntartására. „Többet von el az állam, mint amennyit segít.”

A polgármesterek tele vannak panasszal és bizonytalansággal. Nem értik, hogy miért rajtuk verik el a port egyes politikus-polgármesterek felelőtlensége miatt. Egyikük így fogalmazott: „Lázár mondja meg, aki teljesen eladósította a városát?!”

"Az iskola a szíve csücske a falvaknak"

A köznevelési törvény értelmében az általános iskolák állami fenntartásba kerülnek 2013-tól. Hogy ez pontosan mit jelent majd, senki sem tudja, de rengeteg az aggodalom. „Az állam nem jó gazda, nehézkes, személytelen.” „Nekünk szégyen, ha nem néz ki jól az iskola.” Nincs köze a költséghatékonysághoz, hogy az állam most elviszi az iskolákat. Semmivel nem fog kevesebbe kerülni a fenntartásuk, csak úgy lehet spórolni, ha sorra bezárják a kistelepülések iskoláit. „Nagyon félünk, hogy ez a cél.” „Gyönyörűen felújítottuk az iskolát, és most elveszik?” Ha megszűnik az oktatás, semmi másra nem lehet használni az iskolaingatlanokat. „Nem látják, hogy mi veszhet ezen…” „Ha nem lesz hivatal és nem lesz saját fenntartású iskola, a település elnéptelenedik.” „Az iskola az egyetlen népességmegtartó erő” „közösségi centrum” a kistelepüléseken. „Nem lehet a kicsi gyerekeket utaztatni, minden településen fenn kellene tartani az alsó tagozatot.” Nem jönnek ide a fiatal családok építkezni, ha nincs iskola. „Mindent lehet csinálni, de az iskolát, azt ne vegyék el!”

És hogyan fogja a kormány működtetni az iskolákat? Eddig leginkább az volt a baj, hogy nem működött a szakfelügyelet. A finanszírozás is kevés volt, de a falvak az egyéb bevételeikből ki tudták pótolni. „Eddig főleg az iskolára áldoztunk.” „Rengeteg társadalmi munkát tettünk bele! Miért kell most elvinni a vagyont?” „Annak idején kaptunk egy Trabantot, most elvisznek egy Mercedest!” Az egyik faluban már régen nincs se iskola, se óvoda, náluk nem lesz nagy a trauma. De most valószínűleg a szomszéd faluban is meg fog szűnni, tehát a gyerekek utazhatnak még messzebbre. Egy másik 500 fős településen még alsó tagozat is van, 18 gyerek és 2 tanító. Büszkék rá, de most nyilvánvalóan be fogják csukni. Iskolatársulásban vannak a szomszéd településsel, de mivel az a másik járásba fog tartozni, ezt valószínűleg fel kell majd bontani a szerződést. Ki fogja majd megjavítani a csöpögő csapokat? Eddig azonnal be lehetett avatkozni, ha baj volt, sőt helyi vállalkozók adományként is megjavítottak ezt-azt. Ezután majd meg kell várni a járás által kiküldött szakembert? „A visszaszerződés képtelenség”, vagyis hogy az állam majd kiadja a fenntartási munkákat a helyieknek. Van olyan falu, ahol egybeépült az iskola, a konyha, a sportcsarnok és a könyvtár. Egy gázórával üzemelnek. Hogyan osztják majd el a költségeket? Majd az állam fizet bérleti díjat a falunak, ha az iskolások egy ünnepélyt akarnak rendezni a sportcsarnokban? Milyen képtelenség: most a társasházi törvény szerint alakítják át az intézményt… És ki lesz az igazgató? Néhány településen már a kormánymegbízott tényként emelget bizonyos személyeket, komoly a veszély, hogy ejtőernyősök, politikai komisszárok jönnek, akik nem ismerik a falut, a családokat, a gyerekeket.

"Fölbolygatták az életünket"

Az új Önkormányzati törvény (Ötv.) szerint a 2000 fő alatti településeken megszűnik az önálló hivatal. A települések egy részén akkor jártam, amikor még nem volt ismeretes a járások területe és a települések besorolása. Rengeteg bizonytalanságot éreztem a polgármesterek szavaiból. „Az Ötv. a kistelepüléseket gyengíti tovább. Minél kisebb a település, annál nagyobb a forráselvonás.” Önkormányzati feladatkörök mennek át a járáshoz. „Nem lesz olcsóbb, de az embereknek lényegesen bonyolultabb lesz”. A hivatalban nincs ügyfélfogadási idő, bármikor be lehet ide jönni, ezt többen is mondták, egymástól függetlenül. A szociális és gyámügyeken kívül minden apró-cseprő problémával ide jönnek az emberek: nem értik a közműszámlát, vissza kell kapcsoltatni a mobiltelefont, peres ügyük van, de nem értik a bírósági szöveget, stb. Hová mennek majd, ha nem lesz hivatal? Felülnek a reggeli Volán-buszra, és a délutánival hazajönnek? „Hogy kormányhivatalok lettek, az rendben van, de járási hivatalok?” A közigazgatás átalakítása több éves folyamat kellene, hogy legyen, nem ilyen statáriális átalakítás. Erősebb mondatok elhangzottak: „Lehúzták a nadrágunkat, most jön a fenekelés.” „A közigazgatásban káosz van és összevisszaság. Ha egy vállalkozást így vezetnének, régen csődbe ment volna” „A 2/3-dal jó irányba is lehetett volna menni…” „Arroganciával nem lehet kormányozni.” Az építmény-, iparűzési-, gépjárműadó egy részét - nem tudni, mekkorát - elviszi a járás.

Azt sem tudják, mekkora SZJA-bevétel marad a helyi önkormányzatoknál, és mi lesz az eddigi kompenzációs rendszerrel. „A rendszerváltás sikertörténete volt az önkormányzatiság kiépítése”, de a kistelepülések finanszírozása kormányról kormányra rosszabb lett. „Egyre kiszolgáltatottabbá válnak a falvak.” „Az Ötv. érdekesre sikerült.” Ezután egy kistelepülésen br. 150 ezret lehet fizetni egy polgármesternek. Ennél azért több feladat van, és „meg kell gondolni, hogy lehet-e ennyiből vállalni”. Milyen funkció marad a helyi önkormányzatoknál? Hóeltakarítás, csapadékvíz-elvezetés, köztisztaság, fűnyírás. „Ehhez nem kell polgármester.” Az egyik falu költségvetésében 7 millió forint marad, ha mindezt véghezviszik. Több polgármester egybehangzó véleménye szerint a kistérségi modell sem volt jó: a központ fejlődött, a periféria sorvadt. A járásoknál is ez lesz a helyzet. „Létre kell hozni egy új munkaszervezetet, ami nem lesz olcsóbb, a kistelepüléseken meg meg fognak szüntetni mindent.” Lassan már mindenki önkéntes a faluban, mondja az egyik polgármester. Minden fejlesztésről lemondtak, a falunapot sem rendezik meg. A fent említett egyesületből is kiléptek, az a párezer forintos tagdíj is számít! „Hiába jelezzük minden fórumon a bajokat. Nem jut el a kutyaugatás az égig.”

És akkor tegyük a végén hozzá: ez a megye az ország boldogabb részén található…

Szilágyi László

Ui: Láttam 10-15 hivatalban az Alaptörvény Asztalát. Félre eső homályos zugokban árválkodnak a 70-es évekbeli műbútor asztalok, rajtuk matyóhímzéses ikonosztázok, a távoli hatalom dicsőségére. Minden faluban egy politikai giccs, Orbán-oltár. Hivatal már rég nem lesz, de még mindig lesz Alaptörvény Asztala. Legfeljebb a kisdoktort kiretusálják a címeres füzetkéből.

 

Új hozzászólás

Full HTML

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Szöveg

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.