Réthelyi Miklós
Miniszter részére
NEFMI

Tárgy: Betegjogok védelmének meggyengülése

Tisztelt Miniszter Úr!

A 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 91. § (1) alapján, felvilágosítás céljából fordulok Önhöz kérdésemmel, melyre várom szíves – írásbeli – válaszát!

A betegjogok helyzete kritikussá vált Magyarországon. Tavaly nyáron megszüntették az Egészségbiztosítási Felügyeletet, az utódszervezet a mai napig nem állt fel, most pedig ellehetetlenítették a betegjogi képviselők munkáját is.

Kérdéseim a következők:
1. Kérem, hogy nevezze meg konkrétan az EBF alapító okiratában szereplő feladatok közül azokat, amelyek ellátására – Ön szerint – már nincsen szükség! Kérem, hogy azok esetében, amelyekre Ön szerint is szükség van, nevezze meg az illetékes (jogutód) szervezetet!
2. Milyen szervezet, milyen határidővel, milyen feltételek mellett dolgozza fel az EBF megmaradt ügyeit, s erről a közvélemény mikor, kitől kap tájékoztatást?
3. Milyen szerepet szán konkrétan a Kormányzat az ÁNTSZ-nek (illetve jogutódjának) ezen a téren, és hány betegjogi szakértővel rendelkezik jelenleg ez a szervezet?
4. Milyen feladatokat vett át, és mit nem vett át a jogutód szervezet, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal?
5. Igaz-e, hogy az ÁNTSZ a 2004. évi XXIX. törvénynek megfelelően, panaszként értékeli az EBF-nél közigazgatási eljárásként megindított ügyeket? Ha igen, hogyan biztosítják az eljárás során az ügyfél jogait, milyen szankciókat foganatosítanak, bírságolnak-e. Eddig hány ügyet bíráltak el, és ezekből (nem a konkrét ügyekről, hanem a tendenciákról, tipikus esetekről stb.) mit, és hol hoztak nyilvánosságra?
6. Sértik az Alkotmány 57.§ (5) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jogot az ÁNTSZ Regionális Intézetei, amelyek nem továbbítják a rajtuk keresztül benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet az illetékes bírósághoz (A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Jogegységi Tanácsa 1/2009. KJE Jogegységi Határozat.) Milyen intézkedést terveznek e tárgyban?
7. 2011 márciusában statáriális módszerekkel, indoklás nélkül és azonnali hatállyal elbocsátották a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány (BEGYKA) több szakreferensét. A hírek szerint mindez azért történt, mert a közalapítvány szakreferensei levélben fordultak az őket foglalkoztató Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) vezetőjéhez a betegjogvédők teljes létbizonytalansága miatt. Kivizsgálták-e az ügyet? És visszahelyezik-e állásába az érintetteket? Ha nem, miért nem?
8. Mi volt a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány megszűntetésnek pontos oka?
9. A betegjogi képviselők csak 1-2 hete kapták meg idei első fizetésüket, nincs költségtérítésük, nincs szakmai felügyeletük, munkaügyi helyzetük tisztázatlan, teljesen el vannak bizonytalanodva. Mit terveznek, hogy ezt orvosolják?
10. Mikor tervezik rendezni a betegjogi képviselők jogállásának tisztázását, a stabil munkakörülményeik biztosítását?
11. A területi ellátási elv is komoly veszélyben van. Eddig minden nagyobb kórházban elérhető volt egy független betegjogi képviselő, azonnali segítséget kaptak a betegek és panaszukkal, nem egy távoli kormányhivatalt kellett felkeresniük. Hogyan kívánják biztosítani a betegjogi képviselők elérhetőségét a gyakorlatban?
12. A Semmelweis Terv így fogalmaz: „a betegjogok megfelelő érvényesítése, a betegek kiszolgáltatottságának csökkentése, az emberi méltóság megőrzése az egészségügyi intézményeken belül kiemelt cél. (…) az állam alkotmányos kötelezettsége. (…) Országos Betegjogi Központ megalakítását kezdeményezzük”. Kérdésem: mikor és milyen határidővel? És: milyen jogkörrel? Ha az új intézmény feladata csupán, mint ahogy a Semmelweis terv fogalmaz „…azon irányelvek, útmutatók kidolgozása, amelyek segíthetik a kártérítése perek elkerülését, az orvos-beteg közötti bizalom növelését, vagy a jó hírnevet sokszor súlyosan sértő, orvosokat érintő jogalap nélküli támadások elleni védelem lehetőségeit.” – akkor az nem betegjogokat, hanem orvosjogokat fog védeni.

Köszönöm válaszát!

Szilágyi László
országgyűlési képviselő
Lehet Más a Politika