http://sgis1.parlament.hu/cgi-bin/mkogy/playseq?date1=20121127&time1=085...

SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): Köszönöm szépen. Tényleg csak röviden, hiszen még a felszólalásom előtt vagyok. Latorcai alelnök úr említette, és már tényleg a tegnapi ülésnapon is többször elhangzott, hogy 47 erőmű építése folyik a világban. Milyen országokban folyik ezeknek az erőműveknek az építése, legalábbis a zöme? Egyik sem leírható valamiféle nagyon komoly, átlátható és demokratikus működéssel. Tehát minthogyha a fejlett és demokratikus világ elkezdene távolodni az atomtechnikától. Az más kérdés, hogy Kínában és egyéb helyeken azért gőzerővel folynak ezek. Ez számunkra nem egy jó ajánlólevél.

Említette direkt a finnországi erőműépítést. Hát ez nem egy sikertörténet, majdnem olyan ciki ez az egész történet, mint a magyarországi 4-es metró, mind az építkezés elhúzódása, mind pedig az évről évre történő drágulása. Tehát én azt gondolom, hogy most itt európai körülmények között nem nagyon tudunk olyan történetet említeni, amire megalapozni lehetne egy magyar sikeres építkezést.

Említette azt is alelnök úr, hogy az atomenergia támogatottsága még mindig 70 százalék ebben az országban. Én olvastam ezzel ellentétes értelmű közvélemény-kutatásokat is. Könnyű az MVM-nek, könnyű Paksnak a napi 1 millió forintos propagandakeretéből ilyen kijelentéseket tenni és ilyen jellegű vizsgálatokat finanszírozni. Mondom, én ezzel ellentétes eredményű közvélemény-kutatásokat is ismerek. Nyilván ezt a vitát nem itt fogjuk lefolytatni. Köszönöm szépen.

SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Ezt az előterjesztést ma reggel tárgyalta a fenntartható fejlődés bizottsága, jó korán, méghozzá rohamtempóban, mert aztán sietni kellett a képviselő uraknak és hölgyeknek ide szavazni. Azt gondolom, hogy ez önmagában is érdekes.

A másik érdekes dolog, hogy a jelen vitával párhuzamosan folyik ugyanebben a bizottságban az igazi nagy felelősök és az igazi nagy szakemberek meghallgatása a Paksi Atomerőmű élettartam-hosszabbításával és bővítésével kapcsolatban. Mi pedig most itt egy képviselői önálló indítványt tárgyalunk ahelyett, hogy ott lennénk mi is, és hallgatnánk, hogy az igazán ehhez értők és igazából ebben a témában felelősek mit gondolnak a helyzetről, tehát képviselői önálló indítványt tárgyalunk, miközben az előző napirendi pont egy nagy energetikai saláta volt. Ha a kormánynak szándéka lett volna ezt a kérdést rendezni, akkor ebbe a salátába ezt belepakolhatta volna egészen nyugodtan, hiszen van abban már minden, ez nagyon simán elfért volna benne.

Az tehát, hogy egyszerre működik a bizottságban egy nagyon fajsúlyos meghallgatás, amit egyébként hetek óta tologatnak, keresnek rá időpontot, majd ugyanebben az időpontban plenáris ülésen tűzik napirendre egyéni képviselői indítványként az ezzel kapcsolatos törvénymódosítást, azt gondolom, hogy így nincsen rendben. Nem lenne itt komoly baj, képviselőtársaim, ha nem kellene civil szervezeteknek, magánszemélyeknek minden egyes dokumentumot, minden egyes szerződést peres úton kikényszeríteni az MVM-ből vagy a Paksi Atomerőműből. Évek óta ez megy - gondolom, önök is figyelik ezt a folyamatot -, évekig eltartanak ezek a peres folyamatok, és úgy jutunk hozzá olyan információkhoz, amelyek alapvető kérdésekről szólnak. Az állampolgároknak joguk van megtudni azt, hogy ezekben mi van, hiszen ezek közpénzekből készülnek - méghozzá nem is kevés közpénzből -, és alapvetően meghatározzák a következő 30-40 évre az ország energiapolitikáját.

Nem lenne itt baj tehát, ha éreznénk valamiféle transzparenciát a döntések körül, ha látnánk ezt a folyamatot az elejétől a végéig, látnánk ennek az ütemezését, és látnánk azt, hogy megalapozott és független szakértők tanulmányai alapján zajlanak az események. Nem ezt látjuk, nem ezt látják azonban a parlamenten kívüli erők, és nem ezt látják a civil szervezetek sem: perek sokaságát látjuk, évekig húzódó eljárásokkal kerülünk csak egyre közelebb az ismeretekhez, és ez nincsen rendben. Azt gondolom, hogy ez a mai esemény is, hogy parallel folyik két nagyon fontos tárgyalás az atomenergetikával kapcsolatban, azt mutatja, hogy próbálják megosztani a figyelmet, próbálják megosztani az erőket, és tovább erősíteni azt a benyomást bennünk, hogy itt bizonyos információkat el akarnak hallgatni.

Az LMP-nek számos aggálya van eleve az atomenergetikával kapcsolatban, de a mai előterjesztéssel kapcsolatban is. A Paksi Atomerőmű reaktorainak üzemidő-hosszabbítása nem elkerülhető; ezt az LMP zöldpártként is mindig elismerte, és mindig ez volt az álláspontja. A civilek ennél tovább mennek; van, aki ezt vitatja, és az ő érvelésükben rengeteg megalapozott elem van, amelyeket nem lehet szerintem lesöpörni az asztalról. Az LMP mindenesetre úgy gondolja, hogy az élettartam-hosszabbítás, az üzemidő-hosszabbítás jelen pillanatban nem megkerülhető; az más kérdés, hogy ezzel sokkal korábban kellett volna érdemben foglalkozni.

Néhány hét múlva lesz az I-es blokk harmincadik születésnapja, és néhány hét múlva lejár ennek az engedélye. Réges-régen ott kellene már tartanunk, hogy látjuk azt, megalapozott tanulmányok alapján biztosak lehetünk abban, hogy az élettartam-hosszabbításnak megvan a létjogosultsága, és ez biztonságtechnikai szempontból is elfogadható, de nem itt tartunk. Nem látjuk azt a transzparens folyamatot, ami alapján el tudunk jutni odáig, hogy az új engedély kiadható, és most is csak azt látjuk, hogy bizonyos akadályokat takarítanak el törvényi úton az útból, hogy ne akadékoskodhasson senki, és ha bírósághoz fordul is - mert ezek szerint persze fordulhat -, akkor se lehessen halasztó hatálya vagy felfüggesztő jellege a bírósági ítéletnek. Márpedig, tisztelt képviselőtársak, Fukusima óta nem ugyanabban a világban élünk, mint éltünk előtte, és Fukusima óta elkezdődött egy teljesen normális folyamat abban a tekintetben, hogy különböző országok elkezdtek komoly és független vizsgálatokat folytatni annak kiderítésére, hogy vannak-e biztonsági hiányosságok az egyes reaktorok esetében.

Belgiumban le kellett állítani a mi I-es reaktorunkhoz hasonló korosztályú blokkokat, mert egy speciális és független vizsgálat nyomán egyértelművé vált, hogy repedések és buborékok vannak a reaktortartály anyagában. Franciaországban maga egy reaktor építője jelentette ki - szintén független vizsgálatok után -, hogy a továbbműködtetés biztonsági feltételeinek megteremtéséhez blokkonként körülbelül 1000 milliárd forintnak megfelelő összeget, nagyjából egy új reaktor árát kellene az erőműre költeni. Egy harmincéves reaktorra kellene tehát költeni Franciaországban 1000 milliárd forintnak megfelelő összeget, hogy valóban biztonságos legyen. Azt gondolom, abban egyetértünk, hogy a biztonság mindenekfelett áll, ez egyáltalán nem játék. Nagyon drága technológiáról van szó, és nagyon komoly következménye lehet annak, ha itt valami nem megfelelően működik. Ilyeneket láttunk - remélem, hogy több ilyet nem fogunk látni -, de ez azt jelenti, hogy a biztonságba és az elővigyázatosságba kell a legtöbbet fektetnünk.

(12.30)

Ez nyilván rögtön megkérdőjelezi azt a mítoszt, hogy az atomenergia olcsón termel áramot, hiszen minél többet fordítunk a biztonságra, minél többet költünk arra, hogy ne következhessenek be olyan események, amelyek bekövetkeztek eddig a világ néhány pontján - és a legnagyobb ipari katasztrófákról beszélünk -, annál inkább mítosz az, hogy az atomenergia olcsó áramot termel.

Kepli képviselő úr, az LMP nem az atomenergia drasztikus kivonásának híve. Az atomenergiára itt szükség lesz még jó néhány évig, ezeket a blokkokat tovább kell üzemeltetni, nem látunk mi sem más utat erre. A bővítéssel kapcsolatban más a véleményünk, de ez egy másik vita lesz, és szerintem nem ehhez a napirendhez tartozik. Mindenesetre vettük tegnap is, már a múltkor is, hogy az áram nem a konnektorból jön, nagyon köszönjük, hogy a figyelmünket erre felhívta, bár ha nem onnan jön, próbálja ki nyugodtan, többféle módszer van, hogy van-e benne áram vagy nincsen. Mindenesetre ez egy ennél sokkal komolyabb kérdés, mint hogy ezzel így el lehessen viccelni.

Említettem, és még egyszer mondom: nem megkerülhető az üzemanyag, helyesebben az atomenergia felhasználása Magyarországon 2012-ben, de 10-15 év múlva teljesen más világ lesz, nemcsak nálunk, hanem a világ normálisabb és fejlettebb részén is. Én értem azt, hogy konszenzus volt itt az előző rezsimben - ha szabad így mondani - azzal kapcsolatban, hogy ezt az élettartam-hosszabbítást el kell végezni. Én azt gondolom, ez így rendben van. A bővítéssel kapcsolatos konszenzussal már nem tudunk egyetérteni, és nagyon csodálkozunk, hogy itt a Jobbik nemzeti érdekekről beszél, és maga is csatlakozik ehhez a kánonhoz. Itt nem gondoljuk, hogy nemzeti érdek, hogy a GDP 10 százalékának megfelelő óriásberuházással lehet csak megoldani az ország hosszú távú energetikai problémáit. Egy ekkora beruházásba belekergetni egy teljesen homályos finanszírozási modellel, egy nem ismeretes finanszírozási modell alapján az országot, ez mérhetetlenül veszélyes, pláne úgy, hogy nem transzparensek az előkészítési lépések, és nem látjuk, mi történik pontosan az MVM háza táján, amelyet szépen teleraktak atomos szakemberekkel, és bizony, az előző vitában is láttuk, hogy teljesen háttérbe szorulnak az egyéb energetikai lépések.

Kepli úr, a nagy aktivitású hulladék elhelyezése nemhogy nálunk nem megoldott, az egész világon nem megoldott. Ez az elővigyázatosság elvének a legnagyobb megcsúfolása, amit nem mi követtünk el, hanem mindenki, aki ehhez az eszközhöz nyúlt. Nem tudjuk, hová fogjuk tenni a nagy aktivitású hulladékokat, nem tudjuk, mi lesz azzal az óriási mennyiségű anyaggal, ami majd egy végleg szétszerelt erőmű anyagában van, nem tudjuk, mi lesz ezeknek a sorsa.

A megújuló technológiák 10 év alatt annyit fognak fejlődni, minden szakanyag erre konkludál, hogy versenyképes lesz az atomtechnikával, és nekünk ezért mindent meg is kell tennünk, hogy ez így alakulhasson, és most kell azokat a lépéseket meghoznunk a mai Magyarországon, hogy 10 év múlva valóban eljussunk odáig, hogy nem egy ilyen teljes mértékben centralizált, ennyiben drága és veszélyes technológiához nyúlunk, és kezdünk el most olyan lépéseket tenni, amelyek visszafordíthatatlanok, hanem egy decentralizált, a fogyasztókhoz közelebb lévő hálózattal, egy okos hálózattal operáló energiarendszert építsünk, ami igenis versenyképes lesz. A világ számos pontján már építettek olyan hálózatokat, amelyek sokkal kevésbé veszélyesek, sokkal kevésbé centralizáltak, és mint ilyen, nem is drágák, ezekkel kiválthatóak lesznek ezek az óriásberuházások.

Alelnök úr, a finnek már réges-régen megbánták, hogy belefogtak ebbe az atomerőmű-építésbe, annyira megbánták, mint a kutya, amelyik tizenkettőt kölykezett. Ez a beruházás egy óriási fiaskó, és én nem gondolom, hogy Magyarországon egy ilyenbe kellene belefutni. Ha Finnországban előfordulhat az, hogy hatéves csúszások vannak egy beruházásban, és a beruházás értéke már az egekben jár ahhoz képest, mint ahogyan régen tervezték, és teljesen megdőlt az a mítosz, hogy ez majd olcsó energiát fog termelni, akkor ebből nekünk tanulnunk kell, azt gondolom, és tanuljunk is belőle.

Tisztelt Ház! Az előttünk lévő törvényjavaslat kiiktat egy olyan lehetőséget, hogy az üzemeltetéshez kiadott engedélyt tartalmazó határozat végrehajtását felfüggeszthesse a bíróság. Mi ezt nem érezzük indokoltnak. A jelenlegi törvényben is van arra lehetőség, hogy ha az Országos Atomenergia Hivatal talál valami olyan jelenséget, ami veszélyezteti a nukleáris biztonságot, és ezért korlátozza, leállítja az atomerőmű egyes blokkjainak a működését, ezt nem függesztheti fel a bíróság, éppen a nukleáris biztonság érdekében. De itt most nem ez a helyzet. Amit ebben a törvénytervezetben önök egyéni képviselői indítványban előterjesztettek, az nem egy ilyen helyzetet tartalmaz, és a már futó eljárások esetében is lehet alkalmazni ezt a szabályt, ami egyértelmű, hogy mire megy ki. Ugye, itt hatalmas késésben vannak az élettartam-hosszabbítással kapcsolatban, réges-régen be kellett volna fejezni az ezzel kapcsolatos hatástanulmányokat és egyebeket, az engedélyezési eljárást, és akkor nem futottunk volna bele egy olyan helyzetbe, hogy esetlegesen, ha valaki bírósághoz fordul, és esetlegesen a bíróság helyt ad a kifogásoknak, akkor itt álljunk egy olyan helyzetben, hogy az üzemeltetésben komoly problémák vannak. Óriási lemaradásban vannak, nem tudom, ezért ki a felelős, különösebben nem is akarom ezt firtatni, mindenesetre képtelenek tartani a határidőket, és képtelenek tartani a transzparenciára vonatkozó kritériumokat, ami, azt gondolom, mindenképpen vérlázító.

Átlátható döntéseket akarunk, az emberek által megismerhető érveket, döntéseket és olyan tényeket és független vizsgálatokat. Ha nálunk is lenne olyan független vizsgálat, amit nem az MVM Rt. finanszíroz, és nyilván nem azokat a vállalkozókat etetik meg vele, akik függésben vannak ettől az egész rendszertől, ha független vizsgálatokat látnánk, sokkal nyugodtabbak lennénk abban a tekintetben, hogy biztonságosan meghosszabbítható a Paksi Atomerőmű I-es blokkja. A többi valószínűleg sokkal gördülékenyebben fog majd menni, de az I-es blokkal kapcsolatban nagyon komoly aggályaink vannak, és ezeket az aggályokat még senki nem oszlatta el.

Tisztelt Ház! Ennyit mondtam volna ezzel az egyéni képviselői indítvánnyal kapcsolatban, és gondolom, az élettartam-hosszabbításon túl a bővítésről és az új reaktorok építéséről lesz még alkalom az Országgyűlésben beszélni.

Köszönöm szépen a figyelmet.

SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): Köszönöm szépen. Képviselő úr, az energiatakarékosságot támogatjuk, az energiahatékonyságot támogatjuk, és az ezzel kapcsolatos szerkezetváltást mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, mind pedig a háztartásokban. Ebben óriási potenciál van, és ezt önökön kívül senki nem vitatja. Tényleg hozzászoktunk ahhoz, hogy a konnektorban áram van, használjuk is, bár én a tévét, mondjuk, nem szoktam bekapcsolni, mert nekem olyan nincs, de ettől még használok elektromos berendezéseket.

Ha nem akadályoznánk minden erővel a megújulók elterjedését, mint ahogy ez a kormány azonnal leállította a szélenergia-beruházásokat, és azóta se történt semmi, a mai napig nem látjuk, hogy a megújulófinanszírozás milyen lesz, mert az is nagyon hamar eltűnt ennek a kormánynak a működése kapcsán. Mi az okos hálózatokat támogatnánk, az innovatív megoldásokat, az okos mérést, a háztartások átállítását, először is az épületszigeteléseket, a normális kazánokat, hogy ne PET-palackkal fűtsenek az emberek a nagy energiaszegénység közepette, hanem olyan megújuló forrásokkal, amelyeknek nincs környezetszennyező kihatásuk.

Lehet, hogy abban igaza van, hogy nekünk itt, Magyarországon nincs jó adottságunk a szél hasznosításához, de azért felhívnám a figyelmét, hogy nemcsak azok a hatalmas nagy szélturbinák vannak, hanem tudnánk vízszivattyúzásra használni sokkal kisebb és sokkal olcsóbb széllel hajtott készülékeket. És a naphasznosítás sem csak abból áll, amit Kepli úr említett az előbb. De én ismerek olyan esetet, meglehetősen közelről, hogy nyolc hónapba tellett az áramszolgáltatónak, hogy megérkezzen az oda-vissza tekerő óra, amikor az ember felszerelt a házára egy kis erőművet. Nyolc hónapba tellett ebben az országban az, hogy befogadja az áramszolgáltató azt az áramot, amit az ember a saját jószántából termelt.

Szívesen folytatom később. Köszönöm szépen.

SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): Köszönöm szépen. Nagyon sokat lehetne és kellene is beszélni az energiatakarékosságról, az égvilágon semmit nem teszünk érte. Most ne a villanyra gondoljanak, ami itt is állandóan ég, ne erre gondoljanak; gondoljanak arra a másfélmilliárd pillepalackra, hogy abban mennyi energia testesül meg, amit mi itt elpocsékolunk. Tegnap fogadta el az Országgyűlés a hulladéktörvényt. Semmivel nem kerülünk közelebb ennek a megelőzéséhez, se a hasznosításához. Az egészet elküldjük a szemétbányába. Ez nyugodtan felfogható mint energiatakarékossági probléma.

Ugyanígy szokás azt mondani, hogy megnőne a fosszilisenergia-kitettségünk, ha lemondanánk az atomtechnikáról, és nem tudnánk kiépíteni megfelelő módon a megújuló forrásokat. Ez nem feltétlenül van így. Az a mennyiségű gáz és importgáz, amit mi most elhasználunk energiatermelési célra a rossz hatékonyságú erőműveinkben, egy sokkal jobb erőműparkkal ugyanennyi gázzal sokkal több energiát meg tudnánk termelni, és ezzel megint csak ki tudnánk váltani bizonyos dolgokat.

A tározók. Persze én emlékszem ezekre a prédikálószékes vitákra. Latorcai képviselő úr maga mondta egy mondatban, hogy rögtön környezeti problémák merültek föl. Igen, ez egy olyan hely volt, ahol ez nem volt megvalósítható természetvédelmi és egyéb szempontok miatt, és sajnos a magyarországi domborzati viszonyok elég kevés ilyen helyet mutatnak. Amikor az energiastratégiáról beszéltünk, akkor is egy külföldi lehetőséget kalkuláltak be a tározóknál.

A vízlépcsők esetében - nem lesz időm most elmondani - nyilván ehhez is egy olyan domborzati viszony kell.

Köszönöm szépen.

SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): Köszönöm szépen. Tóth képviselő úr a vita korábbi szakaszában azt mondta, hogy természeti katasztrófa történt Fukusimán, azután a hosszú felszólalásában nagyon szépen elmondta, és költőien, nagyon pontosan elmondta - nem lehet hallani, amit mondok? -, hogy mi volt a katasztrófa valódi oka. Nagyon szépen felsorolta, és én is azt gondolnám, hogy itt kell keresni az okát, tehát ez nem egy természeti katasztrófa. Ha természeti katasztrófa okozhatna ilyet, akkor megtörtént volna a Sandy hurrikán kapcsán is, ahogy nagyon helyesen mondta, tehát a biztonság nem egyszerűen a beépített vason és technikán múlik.

Mi okozta a csernobili katasztrófát? (Tóth Ferenc közbeszól.) De nem, ott is emberi mulasztások okozták, egy olyan buherálás, egy olyan új metodika kipróbálása, amire abszolút nem volt se legitim engedély, sem semmi más, emberi tényező okozta. Fukusimát is sok-sok kis emberi tényező okozta, tervezési hiba is, hiszen nem lehetett volna egy ilyen természeti környezetbe ilyen módon megtervezni egy erőművet. Én azt gondolom, hogy tényleg egyetlen fontos dolog van itt, a társadalmi kontroll, ebben igaza van Józsa képviselő úrnak, és mi semmi mást nem követelünk, csak ezt. Transzparenciát követelünk, azt szeretnénk, ha tudhatnánk egészen pontosan, dokumentumra, szerződésre lebontva, hogy mi történik. Lehet, hogy minden rendben van, csak mi ezt nem látjuk. Az nem transzparencia, hogy buszokkal visszük a gyerekeket a látogatóközpontba, és csilli-villi modelleken megmutatjuk, hogy milyen frankó dolog az atomerőmű, mert én elismerem, hogy az, tehát nagyon érdekes technológia, és nagyon nagy vívmánya a tudománynak, de ez még nem társadalmi kontroll. Szeretnénk többet tudni, független vizsgálatokat szeretnénk, hogy megnyugodhassunk, és mi is megnyugtathassuk a saját választóinknak, hogy itt minden a legnagyobb rendben folyik, és nyugodtan alhatunk, és nyugodtan kereshetjük a konnektorban az áramot.