Napirend előtti felszólalás november 30-án. Alatta Ángyán József államtitkár úr válasza. <a href="http://sgis1.parlament.hu/cgi-bin/mkogy/playseq?date1=20101130&time1=075...

SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Jó reggelt kívánok! Tisztelt Országgyűlés! A múlt héten volt az európai hulladékmegelőzési hét. Az Európai Bizottság hirdette meg, és minden tagállamnak illett volna ehhez valamilyen módon csatlakozni. Magyarországon a civilek kitettek magukért, 28 esemény volt, 46 részt vevő szervezet, ezekben mindenféle informális közösség, sőt még blogger is részt vett. Összességében több ezer embert értek el, és külön ki kell emelni, hogy vidéken is voltak ilyen típusú események.

Mik voltak ezek? Hihetetlen csudaságokat bírtak kitalálni: fordított boltot mutattak a vásárlóknak, ahol hulladékot lehetett kapni, nullahulladék-kiállítás, csereberebörze, bringakonyha, "tükörben a világ" kiállítás, környezetbarát ételfutár, kőlevest főztek nyílt területen, hatalmas nagy fák sétáltak a Blaha Lujza téren, hogy az újrapapír-használatra hívják föl a figyelmet, adománybolt, kreatív műhelyek estje, 50 kilométeres élelmiszerverseny, filmvetítés és így tovább.

Mi lenne ez a nulla hulladék? Ennek a "zero waste" nevű koncepciónak a lényege, hogy képesek vagyunk hulladék nélkül élni, és úgy, hogy az anyag- és energiafelhasználásunk minimális, és nem lépi túl a fenntartható szintet, és mégis sikerül mindannyiunknak elérni egyfajta társadalmi jólétet. Ez borzasztóan fontos lenne, ehhez az egész fogyasztói kultúránk átgondolására van szükség. Ma Magyarországon körülbelül 480 kilogramm hulladékot termelünk fejenként a csecsemőtől az aggastyánig, ahogy mondani szokás, és az ipar is nekünk termel, tehát lényegében, valójában ez sokkal több, hiszen mi vagyunk a lánc végén, és miattunk termelődik az ipari hulladék is. Ne felejtsük el, kedves képviselőtársak, amikor kihörpintünk egy kis sört az alumíniumdobozból, máris hozzátettünk körülbelül negyedkilónyi vörösiszapot a depóniákhoz.

Fontos megérteni, hogy a szelektív gyűjtés bármilyen fontos is, önmagában kevés, hiszen ennek is vannak környezeti költségei, és ez sem old meg minden problémát, és mindenáron az igazi hulladékcsökkentés irányába kell elmennünk. Ezt itt hosszadalmas lenne kifejteni, hogy mit jelent pontosan, de a lényeg az, hogy a tényleges szükségleteinkre és nem a reklámokra hallgatunk, nem veszünk agyoncsomagolt holmit, olyan árut keresünk, ami környezetbarát módon készült és így tovább. Ez az igazi hulladékmegelőzés, és nem véletlen, hogy az Európai Bizottság a hagyományos "ne vásárolj semmit" naphoz időzítette ezt a hetet.

De vajon mit tett a kormány ezen a héten ennek érdekében? Sőt, mit tett a környezetvédelmi kormányzat megalakulása óta a hulladékmegelőzés tekintetében? Volt-e állami rendezvény vagy akció, segítette-e a hulladékmegelőzést vajon a jogszabályalkotás? Tett-e érdemi lépéseket a kormány a nulla hulladék felé vezető úton? Mi valahogy azt érezzük, hogy nem. Az eddig eltelt időszak nem a hulladékkeletkezés megelőzéséről szólt, hanem a hulladékprobléma inkább elodázásáról, ha lehet azt mondani. Elmaradtak a kormányzati cselekvések eddig.

A II. hulladékgazdálkodási terv már 2009. január 1-je óta hatályban kéne hogy legyen. A mai napig nem készült el, bár az előző kormány ezt rendesen előkészítette, és még a stratégiai környezeti hatástanulmány is elkészült, nem terjesztette be a kormány az Országgyűlésnek. Államtitkár úr legutóbb azt mondta, hogy először a törvény fog elkészülni és utána pedig a stratégia; mi azt gondoljuk, hogy ez éppen fordítva kellene hogy történjen. Az új hulladékgazdálkodási törvény sincs még előttünk, pedig december 12-éig hatályba kellene léptetni az Európai Unió akarata szerint; ebből nyilvánvalóan semmi nem lesz. Bár már olvasható ez a tervezet a minisztérium honlapján, az Országgyűléshez még nem terjesztették be.

Hulladékmegelőzési törvénynek keresztelték el, ezt már lehet olvasni a honlapon, de ennek ellenére a megelőzési gondolatok leginkább hátul vannak egy eldugott mellékletben. Én azt gondolom, ez így tarthatatlan lesz, még mindig az a múlt századi kicsit ásatag, avíttas, csővégi szemlélet tükröződik belőle, és reméljük, hogy az itteni vitában sikerül majd ezt kiigazítani. A költségvetési tervezet, ami szintén előttünk van, semmit, semmit nem tartalmaz a hulladékmegelőzéssel kapcsolatban, úgyhogy itt borzasztóan nehéz lesz érdemi intézkedéseket tenni.

A nulla hulladék héten, én azt gondolom, a civilek megtették a magukét, számos látványos programmal demonstrálták, hogy a hulladékmegelőzés nem pénzkérdés, és elsősorban a szándékon és az ötleten múlik. Nagyon várjuk már a kormányzat szándékait és ötleteit. És még egy megjegyzést engedjenek meg: nem tudom, hogy jövőre a civilek tudnak-e ilyen rendezvényeket rendezni, hiszen a Nemzeti Civil Alapról nagyon komoly forrásokat kíván elvonni a kormány.

Én azt kérem a kormányzattól, hogy induljon el a hulladékmegelőzés és a nulla hulladék útján. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető-helyettes úr. Kérdezem, a kormány képviseletében kíván-e valaki felszólalni. Igen, megadom a szót Ángyán József államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nem először beszélgetünk, hála istennek, erről a kérdésről, mert valóban nagyon fontos kérdéskörről van szó, és korábban is képviselő úr kérdésére jeleztem egyfajta menetrendet, ami szerint a kormány föl próbálja építeni a hulladékgazdálkodási stratégiáját. Azt nem mondanám, amit képviselő úr mondott, hogy ennek első lépése semmi stratégiai elképzelést nem tartalmaz. Nevezetesen azt gondoljuk, hogy a normális sorrendje a dolgoknak az, hogy a törvényi kereteket megteremtjük a hulladékgazdálkodási programunkhoz, a hosszú távú hulladékgazdálkodási elképzeléseinkhez. Ez kell hogy tartalmazzon stratégiai elemeket, mert ez alapján fogalmazza meg a törvényalkotó, a törvényhozó azokat a kereteket, amelyek között rendezni akarjuk ezt a kérdést.

Valóban, azt gondolom, hogy az egész környezetet át kell alakítani, és bizonyára nem tesz mindenben eleget az a tervezet, amely egyébként az interneten már olvasható és december 8-áig véleményezhető. Tehát annyiban előrehaladtunk a korábbi állapothoz képest, amikor erről szót váltottunk, hogy elkészült a hulladékgazdálkodási törvény, hulladékmegelőzési és hulladékgazdálkodási törvény vitaanyaga, tervezete, és ezt közszemlére tettük, és várjuk a megjegyzéseket, különösen attól a civil oldaltól, amely valóban nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy a társadalom egész szemlélete átalakuljon. Valóban nem lehet egyszerűen törvényi keretekkel szabályozni ezt a kérdést, hanem a gondolkodásunkat, a társadalom hulladékszegény életmódhoz való viszonyát kell átalakítanunk, kialakítanunk, és ebben, általam is nagyra becsült módon a civil társadalom igen jelentős szerepet játszik, és kell hogy a továbbiakban is játsszon. Tehát valóban kérjük is a javaslatokat a törvénytervezethez, és a parlamenti vitában is, azt remélem, tovább fog ez a törvénytervezet alakulni.

Nos, a sorrend ezt követően úgy alakulna, hogy amint ezt a keretet, ezt a jogi keretet rögzítjük, amely a jogi feltételeit meghatározza a hulladékgazdálkodásnak, ezután készül el az az országos hulladékgazdálkodási terv, ami hosszú távra meg kell hogy határozza a viszonyainkat, és ebben kell a nemzeti hulladékmegelőzési programot is megfogalmazni.

(8.20)

Ami a költségvetésre vonatkozó megjegyzéseit illeti, kénytelen vagyok azt mondani, hogy a kényszerek következtében valóban még nem az a költségvetés született meg - de ezt más vonatkozásban is elmondtuk -, amit szeretnénk. Ezen a területen is jelentősebb lépéseket kell tennünk, de sajnos nem tudunk attól a helyzettől elvonatkoztatni, amit az előző, Gyurcsány-Bajnai-korszak kialakított Magyarországon, vagyis hogy üresek a kasszáink, vagyis hogy közel 21 000 milliárd forintos tartozása van ennek az országnak. És először a tüzet kell eloltani, valahogy stabilizálni kell a viszonyainkat, hogy az új kereteket, az új élet kereteit - és ebbe beleértve a hulladékgazdálkodás kereteit is - ki tudjuk alakítani Magyarországon.

A megjegyzése a civilek forráskereteit illetően ugyanebbe a kategóriába tartozik. Mi a magunk részéről a tárcánál megpróbálunk mindent megtenni annak érdekében, hogy a társadalmi párbeszéd kereteit is javítsuk. Meg fogjuk újítani azt az érdekegyeztető és konzultatív testületi rendszert, amelybe szeretnénk bevonni a civil társadalom szereplőit, és velük együtt megvitatva, a feladatokat is egymás közt megosztva - miután egy kormányzat egészen más terepen mozog, mint ahol a civil társadalom tud mozogni -, egy együttműködésben reméljük átalakítani a hulladékgazdálkodással kapcsolatos koncepciót is. Ennek a megújítási folyamatnak az elején vagyunk. A közeljövőben meg fogjuk hívni a szervezeteket, és együtt próbáljuk kialakítani ennek a civil konzultatív rendszernek az új kereteit.

A forrásokat is igyekszünk ehhez megteremteni. A költségvetés módosító indítványai között, ahhoz képest, amely első körben beterjesztésre került, egy emelkedő költségkeretet szeretnénk biztosítani ehhez a konzultációhoz, legalábbis ami a vidékfejlesztési tárca lehetőségeit illeti.

Szóval, partnerséget szeretnék kérni, és partnerséget szeretnék ajánlani a civil társadalomnak és mindazoknak a parlamentben, akik pontosan látják, hogy életünk kereteit kell ahhoz megváltoztatni, a szemléletünket, a mentalitásunkat, hogy egy hulladékszegény vagy akár nulla hulladékot termelő rendszerben tudjunk élni. Egy példát szeretnék mondani - és itt tulajdonképpen a tárca területei összeérnek. A hagyományos parasztgazdálkodás során egy tradicionális faluban, a rendtartó székely faluban, hogy idehozzam, nem keletkezett hulladék, mindent visszaforgattak. Na, ezt a mentalitást kell visszahozzuk, de ezt csak együtt tudjuk megtenni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiból.)