Tisztelt Miniszter Úr! 2010-ben a FIDESZ azért nyerhette meg a választásokat, mert az emberek elhitték, hogy „megmentjük az egészségügyet”! Ezzel szemben azt látjuk, hogy az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlen és az egyenlőtlenség folyamatosan nő. Az elmúlt két évben nem történt olyan intézkedés, ami ezt a tendenciát visszafordítaná. Éppen ellenkezőleg: a kórházak centralizálása, a gyógyszerkassza megfelezése csak tovább rontott a helyzeten. A páciensek anyagi lehetőségei és az ellátás minősége közti összefüggés ma már tagadhatatlan. Az Orbán-kormány adómentessé tette a betegbiztosítást és legalizálta a hálapénzt, ezzel is segítve a tehetősek gyors ellátáshoz jutását. Az állami egészségügyi ellátás színvonala - a pénzek kivonásával, az egészségügyi dolgozók tömeges külföldre vándorlásával - folyamatosan csökken. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb szerep jut a magánszférának, amelynek szolgáltatásait szintén a tehetősebb páciensek élvezhetik. A Kormány segítség helyett bünteti azokat, akiknek nem telik jobb életmódra. Az a cukorbeteg, aki nem tudja az egészségesebb, de drágább étrendet követni, csak a kevésbé korszerű, több lehetséges szövődménnyel járó humán inzulinokat kaphatja. A legszegényebb régiókat az orvoselvándorlás is jobban sújtja. A reálbérek csökkenésével a gyógyítók is szegényednek. A rájuk nehezedő többlettehertől túlhajszoltak, frusztráltak. Aki nem akar így élni, az felköti az útilaput. Egyre több háziorvosi praxis betöltetlen, pedig ezeken a területeken az alapellátás döntő fontosságú lenne. Min múlik az egészség? Idézet egy vidéki háziorvos leveléből: "Itt nagyon sok a szegény ember. Sokszor mikor már felírtuk a gyógyszert, megkérdezik, hogy mennyibe kerül, és mondják, hogy nem tudják kiváltani. Inkább visszajönnek, ha lesz rá pénzük. Mi – ha tehetjük - a legolcsóbb lehetőséget választjuk. Van a faluban patika, de minek? A patikus öreg, beteg, nincs pénze árukészletre. Így a közeli városok gyógyszertáraiba járnak át a betegek, ha van pénzük buszra, mert sokszor az sincs. Még vérvételre sem mennek el a buszjegy ára miatt. A szűrések is majdnem lehetetlenek. Amit mi meg tudunk csinálni, az rendben van, de ha utazni kell, az már nem. Mivel a gyógyszert nem tudják kiváltani, sűrűn hívják házhoz az ügyeletet (bemenni szintén pénzbe kerülne). Az ügyelet pedig ellátja őket nyugtatóval, lázcsillapítóval... Ingyen. Sokszor a 104-en keresztül telefonálnak, mert így nem kerül pénzbe még a telefonhívás sem. A rendelésen a legrászorultabbaknak mi is ingyen adjuk a gyógyszert, mikor nagyon fontos, hogy szedjék. De sajnos vannak olyan szegények, akik pl. télen hozzánk sem tudnak eljönni. Nincs járda, nincs cipő, nincs autó és nincs pénz buszra." Miniszter Úr! Az Önök unortodox politikája miatt betegebbek lesznek a szegények és szegényebbek a betegek! Meddig kívánják még ezt a szegényellenes politikát folytatni? Mit tesznek a kistelepülések lakóinak egészségügyi ellátása érdekében? Kíváncsian várom válaszát!