Fél évvel a vörösiszap-katasztrófa után közreadjuk az LMP - Európai Zöld Párttal együttműködésben készült - tényfeltáró Jelentését a kolontári tragédia okairól, tanulságairól. A Jelentés magyar és angol nyelven jelent meg.

Szerdán, 2011. április 6-án, 11 órakor a Bajcsy-Zsilinszky úti LMP irodában Simon Gergellyel, a jelentés egyik szerzőjével mutatjuk be a kiadványt a sajtónak.

A Jelentés letölthető innen.

"A kolontári vörösiszap-katasztrófa a kelet-közép-európai régió eddigi legnagyobb környezeti krízise. Olyan baleset, amely – a felhalmozott, sokszor gazdátlan szennyezőanyagok menynyisége, a rendezetlen jogi szabályozás, az elégtelen hatósági és civil kontroll miatt – a térség bármely országában megismétlődhet. Mindezek a szempontok együttesen indokolták egy olyan átfogó jelentés elkészítését, amely felrajzolja a balesetben érintett MAL Zrt. és a magyar alumíniumipar közelmúltbeli történetét, a privatizáció folyamatát, a zagy és meddő típusú maradékanyagok felhalmozódásának okait, a kezelés bevett technológiáit, kitér a jogszabályi környezetre, a hatósági gyakorlatra, és az összes olyan releváns tényezőre, amelyek segítik a történtek megértését, a tanulságok megfogalmazását, és azoknak a lépéseknek a meghatározását, amelyek a későbbi hasonló balesetek bekövetkezésének a kockázatát csökkenthetik.
A jelentés legfontosabb megállapítása, hogy – bár a vonatkozó magyar jogszabályok jelentős pontokon ma is eltérnek az uniós joganyagtól – ez a baleset az adott formában és súlyossággal nem történhetett volna meg, ha az összes érintett hatóság, illetve maga a tározót üzemeltető vállalat is betartja a hatályos előírásokat, és elvégzi az azokból adódó feladatokat az ajkai tározó engedélyezésével illetve ellenőrzésével kapcsolatban. A legsúlyosabb következményekhez vezető tényezők (a tározóban felhalmozott zagy túlságosan nagy víztartalma, illetve lúgossága, a tározó gátjának régóta tartó süllyedése) olyan jogalkalmazási illetve jogértelmezési hibákra, mulasztásokra vezethetőek vissza, amelyeket minden kétséget kizáróan meg lehetett volna előzni. Ugyanakkor a politika is hozzátette a magáét a katasztrófa megalapozásához a privatizációs szerződésekből kihagyott környezeti garanciákkal, a környezetvédelmi felelősségbiztosítások kimunkálására vonatkozó, másfél évtizeddel ezelőtti döntés elszabotálásával, az engedékeny hatósági magatartás elnézésével.
A kötet azt is bemutatja, hogy milyen módon foglalkozik az uniós jog a vörösiszap-tározókhoz hasonló létesítményekkel, megfelelnek-e a magyar környezetvédelmi, építésügyi és bányászati jogszabályok ebben a tekintetben az uniós elvárásoknak (hol van szükség további jogharmonizációs lépésekre), mennyiben alkalmas az EU jogrendszere a jelenlegi formájában az ilyen léptékű környezeti kockázatok kezelésére, és mit kell megváltoztatni – az uniós, illetve a magyar jogban – ahhoz, hogy a kolontárihoz hasonló katasztrófák megelőzhetőek, illetve a károk hatékonyan rendezhetőek legyenek."

Kolontár-jelentés - A vörösiszap-baleset okai és tanulságai

Felelős szerkesztő: Jávor Benedek

Szerkesztő: Hargitai Miklós

Az LMP és az Európai Zöld Párt (EGP) kiadványa

Budapest, 2011, 150 oldal