Bár környezeti szempontból nagy baj nincs az elfogadott új alkotmánnyal, teljesen nem nyugodhatunk meg.

A parlamenti többség simán megnyomta az „igent” az új alkotmányra. Jószerével alkotmányjogászok nélkül, sőt azok ellenében, a szakma és a társadalom teljes kihagyásával cikkelyezgette a szöveget Szájer József az i-Padjén. A Nemzeti Konzultáció fedőnevű kérdőív semmilyen értelemben nem elégíti ki a társadalmi vita kritériumait, mégis néhány hét alatt elkészítették „Magyarország első egységes Alaptörvényét” vagyis „az ország végleges alkotmányát”. A beterjesztett szöveg, a hozzá vezető folyamat és egyáltalán, az új alkotmány megalkotásának diktátuma is teljes mértékben elfogadhatatlan volt, ezért képviselőcsoportunk nem vett részt a folyamatban.

Az egészséges környezethez való jogot nyilvánvalóan az LMP távolmaradása miatt hagyták ki az eredeti javaslatból, tipikus dacpolitika volt ez. Végig reméltem, hogy győz a józanész, de legalább az újabb nemzetközi lesajnálástól való félelem, és visszakerül a szövegbe. Az előterjesztett szöveg így szólt: „Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet.” Ez szerepzavar, hiszen a környezetet nem lehet fenntartani. A környezetet békén kell hagyni, viszont az emberek egészséges környezethez való jogát garantálni kell. Sőt a környezet, a Természet immanens értékeit kell védeni. Erkölcsi kötelességünk védeni a környezet érintetlenségét, és nem csupán antropogén szempontokból. Végül, a többirányú nyomás hatására, ez lett a végleges mondat: „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez”. Nagy haladás ez ahhoz képest, hogy ’98-ban onnan indultunk, hogy a környezetvédelem „valami szocdem vircsaft, nem a mi dolgunk” (állítólag a kormányfő kedvenc mondása volt).

Az egészséges környezet érdekében persze intézményes garanciákat is kellett volna adni (hagyni). Ami aggasztó: megszüntetik a szakombudsmanokat, nem lesz ezután szószólója a jövő nemzedékeknek. Az utóbbi intézményt civil kezdeményezésre az összes párt támogatta néhány évvel ezelőtt. Ez komoly visszalépés a demokratikus intézményrendszer tekintetében.

Környezeti szempontból nagy baj nincs az elfogadott szöveggel. Az ombudsman is úgy fogalmazott, hogy „az Alaptörvény biztosítja az elmúlt húsz év környezetvédelmi jogértelmezésének folytonosságát, annak alapjai fenntartásával, legelsősorban is az egészséges környezethez való jog kimondásával és megerősítésével. Ez az alkotmánybírósági és az ombudsmani joggyakorlat, illetve az egészséges környezethez való jog kimunkált tartalmának, az azt megtöltő elveknek és követelményeknek a megőrzését jelenti elsősorban. A rendelkezésekből közvetlenül levezethető a génmódosított szervezetek szabadföldi termesztésének tilalma, a felszíni és felszín alatti vizek kiemelt védelme, mint ahogy kiemelten védendő a hazai vadon élő és mezőgazdasági génállomány.”

Az utolsó pillanatban bekerült egy ilyen mondat is: „Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.” Ez szép, de nem gondolom, hogy ez az alkotmányba való, sőt az uniós szabályok miatt ez most is tilos. Meg lehet-e akadályozni egy ilyen mondattal mondjuk egy „németszemét” típusú botrányt? Nyilvánvalóan nem, hiszen az a hulladék nem volt különösebben „szennyező”, és nem is „elhelyezés céljából” hozták be, hanem hogy tovább vigyék, amint megnyílnak a román határok. Nem ide való, de nem tudom megállni: ezzel az alkotmánnyal végleg lemondanak a szegényekről. A szövegből kiolvasható szociális érzékenység a nullához közelít. Az állampolgárnak kötelezettségei lesznek, az állam meg majd „törekszik” a közszolgáltatások és a jóléti rendszer fenntartására. A munkához való jogról nincs szó ezután, a kormánynak pedig semmi felelőssége nem lesz a munkahelyteremtés terén. Az adórendszer sarkalatos törvényekkel való bebetonozása még előttünk van, nem tudjuk, mi várható.

Ui: Hulladékgazdálkodási terv, hulladékgazdálkodási törvény továbbra sincs benyújtva. Egy év elmúlt...