20 év civil környezetvédő munka után arra 2010-ben adtam a fejem, hogy induljak az országgyűlési választásokon.

Hogy miért?

Mert elegem van a politikának nevezett keserű bohózatból, az uralkodó pártok viselt dolgaiból, az előjogaikból, az acsarkodásaikból, és nagyon aggasztónak tartom, hogy milyen állapotba taszították az országot.

Eddigi munkám folyamán egyre nagyobb elkeseredéssel figyeltem, hogyan működik az államigazgatás és a törvényalkotás. Borzongva figyeltem, hogyan etetik tenyérből a parlamenti pártokat a gazdasági érdekcsoportok. Ennek véget kell vetni!

Nagy kérdés, hogy lehet-e más a politika.

Meggyőződésem, hogy LEHET, ha mindannyian részt veszünk a sorsunk formálásában! Egyetlen esélyünk maradt: megrázzuk magunkat, és elkezdünk aktívan foglalkozni a saját életünk ügyes-bajos dolgaival. Újraépítjük közösségeinket, elkezdünk figyelni a nálunk nehezebb helyzetben élőkre is. Ez a politika, nem az, ami a Parlamentben a pártok művelnek!

Nem lehet tovább tétlenül szemlélni, hogy mindent rövid távú politikai érdekeiknek rendelnek alá a pártok, és hogy mindent behálóz a korrupció. A politikai osztály kiöregedett, belesüppedt saját érdekeinek mocsarába, és nem az ország érdekeiért dolgozik.

Nem az a kérdés ma már, hogy jobb vagy bal, hogy konzervatív vagy liberális, hanem hogy tudunk-e olyan képviselőket találni, akik az ország érdekeit előbbre valónak gondolják saját érdekeiknél.