Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Mióta kormányra kerültek, arról beszélnek, hogy az egészségügy átalakítására van szükség, a lehetetlen állapotokat meg kell szüntetni, és sürgősen kezelni kell a humánerőforrás-krízist. Ehhez képest amit látunk, az kapkodás és tűzoltás, jelentős forrásokat vonnak ki az egészségügyből, ahogy az előző kormány is tette, és az egészségügyben pedig már nincsenek tovább tartalékok.

(14.20)

Anélkül kezdtek hozzá ahhoz, hogy a rendszeren belül 15 milliárd forint hatékonysági tartalékot találjanak, hogy a közel két éve csak szóban emlegetett integrált betegirányítási rendszer elkészült volna, és látnánk a hosszú távú elképzeléseket. Nem nagyon látjuk a garanciáit annak, hogy ez a kórház-átalakítás meghozza ezt a 15 milliárd forintot, márpedig ezt jelölték meg a béremelés forrásául, úgyhogy nem akármiről van itten szó.

Egyelőre csak kórházi államosításokat látunk és kapacitásszűkítést, ezt ugye, funkcióváltásnak hívják, 16 kórház fog funkciót váltani, de csak csepegtetik a híreket, hogy ez miként fog megtörténni, és melyik városban mi lesz a helyzet. Ez a funkcióváltás akár indokolt is lehetne, de csak abban az esetben, ha az alapellátás bővítését párhuzamosan megtennék. Akkor lehet kevesebb ágy, ha azokat az ellátási formákat, amik ezeket kiváltják, felépítik, csakhogy az alapellátással egyáltalán nem törődik a kormány.

A fideszes többség tavaly elfogadott egy törvénymódosítást, az önök tárcájának tudta nélkül egyébként, amely szerint a munkáltató adómentesen fizethet magán-egészségügyi biztosítást az alkalmazottjának. Tisztában vannak azzal, hogy mik lesznek ennek a következményei? Máris egyre inkább elterjedtebb az a gyakorlat, hogy a magánorvosok szerződéseket kötnek ellátásokra, ágyakra a kórházakkal, tehát a kapun belüli magánpraxis egyre inkább terjed. Ez nagyon komoly etikai problémákat is felvet, könnyen kiszorulhatnak vagy hosszabb várakozásra kényszerülhetnek a nem magánszolgáltatást igénybe vevő betegek. Mindenféle érdekellentéteket látunk. Elég csak megnézni a mai napilapokat, mindegyiknek a címlapján szerepelnek az egészségügyi anomáliák, és óriási nagy vitát érzékel a sajtó ezzel kapcsolatban akár a főváros és az egészségügy, akár más színterek tekintetében.

Tisztelt Államtitkár Úr!

Nagyon fajsúlyos kérdések keringenek a szakmában mindenféle konferenciákon és fórumokon, és erre soha senki nem válaszol az önök tárcájától.

Például hogyan tervezik az ellátásbiztonságot fenntartani a kapacitásszűkítés mellett?

Milyen rendszerben kívánják kezelni az intézményen belüli szakorvosi magánpraxist?

Hogyan próbálják elkülöníteni majd a magán- és az állami ellátást átlátható módon?

Terveznek-e a szakmai protokollokon lazítani, akarnak-e a szolgáltatáscsomagon szűkíteni, ahogy azt egyes érdekcsoportok sugallják?

Lehet-e, terveznek-e pénzt kérni a csomagon felüli ellátásért vagy a területen kívüli ellátásért?

Fizetős lesz-e a szabad orvosválasztás? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Rengeteg ilyen kérdés van, és nem halljuk soha a választ a szaktárcától. Remélem, hogy most majd meghalljuk. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)