A fukusimai katasztrófa nyomán a nukleáris biztonságról vallott nézeteinket át kell értékelnünk. Az LMP azt követeli, hogy a paksi atomerőmű jövőjével kapcsolatos döntéseket függesszék fel, amíg a megfelelő teszteket és biztonsági vizsgálatokat el nem végezték.

A fukusimai katasztrófával új időszámítás kezdődött. Bebizonyosodott, hogy az atomerőművekkel kapcsolatos kockázatokat alulbecsülték, így az ebből származtatott biztonsági követelmények elégtelenek a katasztrófa elhárításához. A nukleáris biztonságról vallott nézeteinket át kell értékelnünk, hiszen Japánban nyilvánvalóvá vált, hogy minden előzetes számítás ellenére felkészületlenek voltunk. Három hete még azokat a reaktorokat is biztonságosnak hittük, amelyeket ma – miután részlegesen leolvadtak és kiégtek – életük és egészségük kockáztatásával próbálnak meg lehűteni hősies helyi rendőrök, katonák és tűzoltók.

Ez alapjaiban kérdőjelezte és cáfolta meg, hogy a jelenlegi atomerőművek kockázatainak felmérése és a szükséges biztonsági paraméterek meghatározása reális lett volna. A fukusimai erőmű esetében az áramellátásra vonatkozó kétszeres védelem elégtelennek bizonyult, mert a cunamival nem számoltak – az pedig végül elmosta a független áramellátást biztosítani hivatott generátorokat. Kérdés, nem kell-e többszörös védelem, amely adott esetben egymástól függetlenül is el tudja látni az atomerőmű hűtését. A hűtőrendszer működtetése az erőművek neuralgikus pontja. A paksi erőműnél is felmerül, hogy szélsőséges esetekre készülve vizsgálták-e azt a lehetőséget, hogy a hűtővíz egyszer csak nem lesz elég – például drasztikusan alacsony dunai vízállás esetén, aminek valószínűsége és időtartama az éghajlatváltozás miatt fokozatosan növekszik. Franciaországban a tavalyi forró nyáron hasonló okokból több atomreaktort is le kellett állítani.
Az LMP ezért azt követeli, hogy minden, a paksi atomerőmű jövőjével kapcsolatos döntést függesszenek fel addig, amíg a stressz-teszteket és az újonnan szükségesnek talált biztonsági vizsgálatokat el nem végezték. Hogy ezek mire terjedjenek ki, arról kezdődjön nyilvános szakmai konzultáció, a vizsgálatokat pedig független külföldi szakértők részvételével folytassák le.

Üdvözöljük Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár a Fenntartható Fejlődés Bizottság ülésén tett azon kijelentését, hogy hosszú távon meg kell vizsgálni az új blokkok létesítésének szükségességét. Az LMP eddig is számszerűsített és hatásvizsgálatokkal alátámasztott forgatókönyveket követelt arra vonatkozóan, hogy milyen feltételek mellett lehetséges az ország energiaellátása Paks nélkül.

Mindenekelőtt pedig teljes adatnyilvánosságot akarunk minden, az atomenergiát érintő ügyben – műszaki, biztonsági, környezeti és gazdasági téren egyaránt. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a 2003-as üzemzavar kármentesítéséről és az azt követő újraindításról szóló adatokat csak a TASZ és az Energiaklub adatnyilvánosságért folytatott 4 éves perét követően, és akkor is csak részlegesen hozták nyilvánosságra; a kért anyagok felét pedig azóta sem ismerjük. Méltánytalannak és megalázónak tartjuk, hogy az atomerőmű élettartam-hosszabbítását, illetve bővítését takaró Lévai- és Teller-projektek esetében is újabb bírósági perekre van szükség az adatok nyilvánosságra hozásáért. Elképzelhetetlennek tartjuk, hogy az élettartamról és a bővítésről szóló döntés, valamint a szóban forgó több ezermilliárd forint közpénz sorsa titokban dőljön el.

Budapest, 2011. március 20.
Jávor Benedek
országgyűlési képviselő
a Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke