http://sgis1.parlament.hu/cgi-bin/mkogy/playseq?date1=20120924&time1=115...

interpeláció a nemzeti fejlesztési államtitkárhoz: Két évvel az emberéleteket követelő és százmilliárdos károkat okozó vörösiszap-baleset után egyértelmű, hogy a katasztrófát meg lehetett volna előzni, ha a környezetvédelmi hatóság egy hónappal az események előtt nem csupán névleges, a papírok lepecsételésére szorítkozó ellenőrzést tart, hanem független szakértőkkel elvégezteti a gát statikai felülvizsgálatát, illetve elemezteti az építmény mozgásáról rendelkezésre álló műholdfelvételeket. Az eddigi tapasztalatok szerint ennek ellenére a kolontárihoz hasonló módon, jobbára íróasztalnál zajlik a paksi üzemidő-hosszabbítást megelőző reaktorbiztonsági átvilágítás is - holott egy esetleges reaktorbaleset emberi és anyagi veszteségei (a fukushimai robbanás után ezt kevesen mernék vitatni) nagyságrendekkel nagyobbak lehetnek egy iszapömlésénél.

A vonatkozó európai tapasztalatok riasztóak, és óvatosságra intenek. Minden olyan uniós országban, ahol a Fukushimát követő stressz-teszt (Célzott Biztonsági Felülvizsgálat) után tényleges és független anyagszerkezeti, statikai és egyéb méréseket végeztek, kiderült, hogy súlyos biztonsági hiányosságok vannak.

Belgiumban több, a paksi I-es reaktor korosztályához tartozó erőművi blokkot le kellett állítani, mivel egy speciális vizsgálat nyomán egyértelművé vált, hogy repedések, illetve buborékok vannak a reaktortartály anyagában.

Franciaországban a reaktor építője jelentette ki - szintén vizsgálatok után -, hogy a továbbműködtetés biztonsági feltételeinek megteremtéséhez blokkonként körülbelül 1000 milliárd forintnak megfelelő összeget (nagyjából egy új reaktor árát) kell az erőműre költeni.

Hasonló hírek érkeztek a közelmúltban Spanyolországból is, világossá téve: az "olcsó" atomenergia nem biztonságos, a nukleáris kockázatok ésszerű szintre csökkentése pedig alaposan megdrágítja az atommal termelt áramot.

Magyarország idén készül 20 évvel meghosszabbítani egy 4 évtizedes szovjet technológiával felépített atomreaktor élettartamát, amely decemberben érné el tervezett 30 éves üzemideje végét.

A magyar lakosság biztonsága és a hazai gazdaság áramellátásának garantálhatósága érdekében a következő kérdésekre kérem a válaszát:

• Mennyi pénzt költöttek eddig, és még mennyit terveznek költeni az I-es reaktor üzemidő-hosszabbítására?

• Áttervezték-e az I-es blokk korszerűsítését a fukushimai baleset után, és tudják-e, mennyibe kerülne az immár Európa-szerte kötelezővé tett legmagasabb szintű nukleáris biztonsági sztenderdek alkalmazása?

• Milyen konkrét vizsgálatokat végeztek illetve végeznek el az I-es blokkon?

• Részt vesznek-e független (azaz egzisztenciálisan sem az OAH-tól, sem az MVM-től nem függő, nem az üzemidő-hosszabbításban érdekelt) szereplők a vizsgálat kivitelezésében és ellenőrzésében?

• Hogyan érvényesül a civil kontroll a vizsgálatok során?

• Léteznek-e - és ha igen, hol hozzáférhetőek - az új, megnövekedett üzemidő-hosszabbítási költségekkel is számoló, az I-es blokk lehetséges alternatíváit alaposan megvizsgáló forgatókönyvek?

viszontválasz:
http://sgis1.parlament.hu/cgi-bin/mkogy/playseq?date1=20120924&time1=115...