Legyenek-e új blokkok Pakson? VI. - A magyar lakosság egyötöde tudja, hogy minden bizonnyal orosz közreműködéssel, orosz technológiával épülne fel a paksi atomerőmű tervezett két új blokkja, és ezt az opciót az emberek kétharmada nagyon rossz ötletnek tartja - derül ki a Medián által a témáról készített közvélemény-kutatásból, amelyet a Greenpeace publikált. Szeretik-e a magyar emberek az atomerőműveket? A sajtóból, és a hivatalos (kormányzati) megnyilatkozásokból úgy tudjuk, hogy igen: általában arra hivatkoznak, hogy a lakosság 75 százaléka "atompárti". Ha egy kicsit megkapargatjuk, hogy mégis honnan veszik ezt, rendre kiderül, hogy olyan kutatásokból, amelyek megrendelője vagy maga a paksi atomerőmű volt, vagy pedig a nukleáris üzem állami tulajdonosa, az MVM - a feltett kérdésekből pedig még a laikus is ki tudja olvasni, milyen válaszokat szeretett volna hallani a megrendelő. Független felmérés ritkán készül, ráadásul elfogulatlan tájékoztatáspolitikáról, semleges közegről sem beszélhetünk, hiszen az MVM-csoport évente tízmilliárdos nagyságrendben költ az atom népszerűsítésére (hogy mást ne mondjunk: az állami energiacég "atomkamionja" az utóbbi években az összes nyári fesztiválon feltűnt, és a nukleáris energiát a megújulókkal összemosva, tiszta és zöld technológiaként reklámozta a fiataloknak). Ilyen körülmények között üdítő élmény olyan közvélemény-kutatással találkozni, amelyet nem a proatom lobbi rendelt meg, és amely nem szájbarágós, az egyetlen lehetséges választ is tartalmazó kérdésekkel operál. A Greenpeace megbízásából a Medián két reprezentatív vizsgálatot is végzett a témáról: az első 2011-ben, a másikat pedig 2012-ben. (Ennek azért van jelentősége, mert egyrészt egy év alatt esetleg már látszik, hogy milyen irányba változik a lakosság vélekedése, másrészt pedig 2011. márciusában volt a fukusimai nukleáris baleset - globális szinten a legsúlyosabb ilyen katasztrófa Csernobil óta -, így a válaszok talán azt is tükrözik, milyen hatással volt a véleményekre a Japánban bekövetkezett súlyos havária.)

Milyennek ítéli Ön az alábbi veszélyeket? (átlagpont 5 fokú skálán, 2012-es adat)

Az első adatfelvételre 2011 júliusában, a másodikra 2012 júliusában került sor. Az általánosan a nukleáris energiatermelést érintő kérdésekre adott válaszok megoszlásából kiderült, hogy a magyar lakosság inkább veszélyesnek tartja az atomerőműveket (5-ös skálán, ahol 3 jelenti a középértéket, 3,82-es átlagpont), a nukleáris hulladékok általi veszélyektől pedig kifejezetten tart (4,09), és - noha az évtizedek óta tartó kampánnyal mindig veszélytelennek és biztonságosnak kommunikált paksi atomerőmű ennél valamivel alacsonyabb értéket kapott (3,59), azért világosan kiderült a válaszok feldolgozásából, hogy a magyar átlagpolgárt aggasztja az atomenergia hazai alkalmazása.

Ön szerint az energiatermeléssel kapcsolatban a kártyán felsoroltak közül az államnak melyik energiahordozó használatát kellene a leginkább ösztönöznie? (2012-es adat, százalék)

A négy alapvető energiaforrás (atom, szén, gáz, megújuló energia) közül mindössze a válaszadók (és az általuk reprezentált hazai népesség) 13%-a ösztönözné az atomenergia jelenleginél szélesebb körű felhasználását. Ugyanakkor a megújuló energiaforrásokat ebben az összefüggésben 78% említette - kijelenthető tehát, hogy a közvéleményben széleskörű támogatottsága van a zöldenergiának, még ha erről a kormány nem is akar tudomást venni). Azt viszont a megkérdezettek 44%-a kifejezetten ellenzi, hogy az energiaellátásban az állam a jelenleginél is nagyobb mértékben támaszkodjon az atomenergiára - míg a megújulók elutasítottsága csupán 2 százalékos.

Pakson épüljön új atomerőmű a már meglévő mellett (2012-es adat, százalék)

A két legfontosabb kérdés természetesen Paksra vonatkozott: itt a kutatók arra kérdeztek rá, hogy a paksi atomerőmű régi blokkjai tovább üzemelhessenek-e eredeti élettartamuk lejárta után újabb 20 évig; illetve arra, hogy Pakson épüljön-e két új nukleáris reaktor a már meglévő négy régi mellé. Az üzemidő hosszabbítást (vagyis a régi reaktorok élettartamának kitolását) 2011-ben 32, 2012-ben 35 százalék támogatta, új atomerőmű építése mellett pedig 2011-ben 36, 2012-ben 42 százalék foglalt állást. Ezzel szemben - 2012-es állapot szerint - a lakosság relatív többsége, 40%-a mindkettőt, vagyis az üzemidő hosszabbítást és a bővítést is ellenzi. A társadalom fele támogatná, hogy népszavazáson dönthessen a paksi atomerőmű bővítéséről, ha pedig valóban sor kerülne a népszavazásra, akkor 28% biztosan, további 28% pedig valószínűleg elmenne szavazni (ötven százalék fölötti részvétel eddig egyetlen országos népszavazáson volt Magyarországon, vagyis a fenti értékek szokatlanul magas érdeklődést jeleznek).

„Ön támogatná egy új atomerőmű megépítését, ha azt egy orosz állami vállalat orosz hitelből építené meg?” (2012-es adat, százalék)

Minden ötödik válaszadó hallott már róla, hogy egy orosz állami vállalat építené fel - szinte bizonyosan orosz állami hitelből - a tervezett új paksi atomerőművet. Ezt az opciót a lakosság kifejezetten negatívan ítéli meg: kétharmados többség ellenezné, hogy orosz nukleáris technológiát vegyünk, és ezzel (meg a finanszírozási konstrukcióval) az eddigieknél is jobban kiszolgáltassuk az energiatermelésünket Oroszországnak. A felvázolt forgatókönyvet mindössze 25% támogatná. Még azoknak az "atompárti" válaszadóknak is majdnem a felét (44%-át) elbizonytalanítaná a Roszatom megjelenése a magyar energiapiacon, akik eredetileg támogatták volna az új atomerőművi blokkok építését - utóbbiak, vagyis az orosz kártya kihúzásával eltántorítható atomhívők egyébként az átlagnál nagyobb arányban vidéki kistelepüléseken élő Fidesz- és Jobbik-szavazók.

Szilágyi László

Ez cikksorozatunk VI. része! I. rész - Jávor Benedek: Kinek sürgős a paksi bővítés? II. rész – Szilágyi László: Mítoszrombolás: nincs biztonságos atomenergia III. rész - Jávor Benedek: Paksi bővítés - van az a pénz...? IV. rész - Szilágyi László: A közpénz(f)osztás erőműve V. rész - Jávor Benedek: Az atomra teszünk, vagy teszünk az atomra?