Olyan volt a komáromi állomás, mint egy hangyaboly. Önkéntesek, civil szervezetek, pártok. Három műszakot lenyomtam én is, örülök, hogy én is hozzátehettem valamit. Most már talán ki lehet mondani, sikerült „meggátolni” a bajt!

„A gyógyszerészeti államigazgatási szerv (GYEMSZI) olyan jogokat kap a Nemzeti Ügyek Parlamentjétől, amely boldogabb demokráciákban csak a nyomozati szerveknek adatik meg. Ha ezt elfogadják, még nehezebb lesz elhessegetni azt a gondolatot, hogy rendőrállamban élünk.

<img src="http://static4.origos.hu/i/1209/20120903-partok-oszi-strategiai-oszi-str... width="350" align="left" hspace="5">
Most, hogy <a href="http://szilagyilaszlo.hu/content/k%C3%B6z%C3%A9rdek%C5%B1-munk%C3%A1m-k%...éppen befejeztem</a> a közhasznú munkát, amivel Közgép-foglalás miatti pénzbüntetést váltottam ki, megkaptam a következő idézést. Aztán gyorsan egy másik levelet is, hogy mégsem kell megjelennem, mert először ki kell énekelni a fidesz-kétharmadból a mentelmi jogomat.

Talán az én számból nem hangzik furcsán: ez egy újabb jó alkalom elhagyni a cigit. Ne vegyünk ezektől semmit, ne támogassuk ezt a világraszóló trafikmutyit! A trafikok, vagyis a dohánykiskereskedelem lenyúlása olyan vérlázítóan cinikus hadművelet volt, hogy nincs itt más stratégia, mint az egyéni bojkott.

A kormány rezsicsökkentő buzgalmában a hulladékdíjat is csökkenteni akarja. Ez derék dolog, de nézzük, hogy fogott hozzá. Aztán nézzük, hogy mitől lenne valóban alacsonyabb a díj, mert erre igenis van lehetőség. A képen hat heti szemetünk látható (meg én).

A kormány Szent Inkvizíciót hirdetett a Gonosz Rezsi ellen, vagyis inkább a közműszolgáltatók ellen. A választások előtt ez egy igazi populista húzás, biztos duplájára lehet duzzasztani a Békemenetet. Orbánék így egy mindenható, antidemokratikus, agyoncentralizált rendszert építenek ki, amely függőségben tartja, és kézből eteti az alattvalókat.

A települési hulladékgazdálkodás válsága Az alapvető jogok biztosának kiadványa a 2012. június 1-jén az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában rendezett konferenciáról "A válság vesztesei – a paragrafusok fogságában” projekt Az én hozzászólásom is olvasható a 121. oldaltól "Válság és hulladék" címmel

Én pont nem, de 42 ezer ember elmondhatja magáról, hogy a kazincbarcikai kórházban született. 1969-ben építették, nemrég milliárdokból felújították, most pedig épphogy be nem zárják. Csütörtökön részt vettem egy nagy demonstráción, ami a kórház megmentéséért szerveződött.

A Fidesz május elsejével államosítja a városi kórházakat is, a velük egy intézményben működő járóbeteg-ellátó rendelőkkel együtt. Ősszel az Országgyűlés már törvényt alkotott a megyei intézmények államosításáról, ahogy mondják, az átvétel „zökkenőmentesen” zajlik. Azt mondtuk akkor, hogy a kormány minden energiáját le fogja kötni az átadás-átvétel, és nem marad majd elég erő a lényegi dolgokra. Ez a félelmünk beigazolódni látszik. És az állam most egy újabb nagy gombócot kap be, miközben az előzőt se kiköpni, se lenyelni nem tudta.

Huszonkét Komárom-Esztergom megyei polgármesterrel találkoztam a törvényhozási szünetben. Zömében kistelepülésekre mentem, arra voltam kíváncsi, hogyan élik meg a helyiek a közigazgatásban, a közoktatásban és a területfejlesztésben rájuk erőltetett változásokat, és milyen jövőt jósolnak a falvaknak az új önkormányzati törvény elfogadása után. Sokat fogok idézni ebben az írásban, de név és település említése nélkül. Mert a „fortélyos félelem igazgat” itt is.